Seite 136 [136]
OCR
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 135 modernizáció jegyében - átszervezi a mezőgazdasági termelés struktúráját, mégis óriási volt a megrázkódtatás. Családok százezreinek kellett szembenézni egy rendkívül bizonytalan, alig felfogható helyzettel. Az elkövetkezőkben először azt tekintem át, hogy a termelési struktúra és a tulajdonviszonyok mélyreható átalakulásának melyek voltak a legfőbb következményei, majd pedig áttérek a paraszti társadalom reakcióira. A mindennapi ellenállás stratégiái 1961 után Az , új élet" első lépéseként a téeszbe való belépéssel közös használatba kellett adni a földet, a termelési eszközöket, valamint az igás- és haszonállatokat, tehát mindazt, ami addig - ha sok munkával és gonddal is, de - biztosította a megélhetést. Az általam készített interjúkban sokszor visszaköszöntek az alábbi gondolatok: ,, Féltem a belépéstől. Már mondtam, hogy a belépéskor 13 hold földem volt. Nehezen szereztem. Átvészeltem a beadásos korszakot. Most úgy éreztem, elveszik a földemet, ami az enyém. Ez jó megélhetést biztosított. Nem tudtam, hogy mit hoz az új élet. Féltem tőle." Magyarországon a hatalom nem merte vállalni a föld államosítását, így a szövetkezeti használatba került föld tulajdonjoga formailag nem változott." Ugyanakkor a szövetkezeti tagok magántulajdonát erősen korlátozták: a tulajdonos a földjét nem adhatta el, tulajdonával birtokosként sem rendelkezett, s a föld használatának mikéntjét a téesz-alapszabályzat határozta meg. A tulajdonos rendelkezési joga az örökösödési jogon kívül gyakorlatilag megszűnt, elvi tulajdonjoga elismeréseként viszont igényt tarthatott földjáradékra. A paraszti értékrendben a föld volt az alapja mind a család megélhetésének, mind a nyugodt öregkornak. A kollektivizálás következtében a föld elveszítette ezt a szerepét. A földjáradék szerény összege messze elmaradt a valós bérleti díjtól, ráadásul hiába garantálta a törvény, sok helyen a korábbi agrárproletár tagság ellenállt a kifizetésének. A téesztől várható jö3 — A szerző interjúja F. L. nyugdíjas téesztaggal, 2002. január 21. (A szerző tulajdonában) + A téeszek összes területének közel háromnegyed része magántulajdonban, egynegyed része pedig állami kézben volt. Mezőgazdaságunk a szocialista átszervezés idején i. m. 45. 5 A földjáradék összegét a következőképpen határozta meg a földművelésügyi miniszter 19/1959 (VII. 12.) számú rendelete: , A földjáradék mértékét a közös használatba adott saját föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után a Tvr.-ben megjelölt 5 kg búza - állami felvásárlási áron számított - forintértéke mint alsó és 10 kg búza forintértéke mint felső határ között a termelőszövetkezet közgyűlése a zárszámadás alkalmával egységesen, pénzben állapítja meg." Ugyanakkor a szabályozás azt is rögzítette, hogy , a földjáradék címén kifizetésre kerülő teljes összeg pedig nem lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedésből a bevitt földek arányában számított rész 25 százaléka". A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok i. m. 22.
