Seite 136 [136]
A hatalom és a parasztság az 1960-as évek első felében e 135
modernizáció jegyében - átszervezi a mezőgazdasági termelés struktúráját,
mégis óriási volt a megrázkódtatás. Családok százezreinek kellett szembe¬
nézni egy rendkívül bizonytalan, alig felfogható helyzettel. Az elkövetkezők¬
ben először azt tekintem át, hogy a termelési struktúra és a tulajdonviszo¬
nyok mélyreható átalakulásának melyek voltak a legfőbb következményei,
majd pedig áttérek a paraszti társadalom reakcióira.
A mindennapi ellenállás stratégiái 1961 után
Az , új élet" első lépéseként a téeszbe való belépéssel közös használatba kellett
adni a földet, a termelési eszközöket, valamint az igás- és haszonállatokat,
tehát mindazt, ami addig - ha sok munkával és gonddal is, de - biztosította
a megélhetést. Az általam készített interjúkban sokszor visszaköszöntek az
alábbi gondolatok: ,, Féltem a belépéstől. Már mondtam, hogy a belépéskor
13 hold földem volt. Nehezen szereztem. Átvészeltem a beadásos korszakot.
Most úgy éreztem, elveszik a földemet, ami az enyém. Ez jó megélhetést biz¬
tosított. Nem tudtam, hogy mit hoz az új élet. Féltem tőle."
Magyarországon a hatalom nem merte vállalni a föld államosítását, így a
szövetkezeti használatba került föld tulajdonjoga formailag nem változott."
Ugyanakkor a szövetkezeti tagok magántulajdonát erősen korlátozták: a tu¬
lajdonos a földjét nem adhatta el, tulajdonával birtokosként sem rendelke¬
zett, s a föld használatának mikéntjét a téesz-alapszabályzat határozta meg.
A tulajdonos rendelkezési joga az örökösödési jogon kívül gyakorlatilag
megszűnt, elvi tulajdonjoga elismeréseként viszont igényt tarthatott föld¬
járadékra.
A paraszti értékrendben a föld volt az alapja mind a család megélheté¬
sének, mind a nyugodt öregkornak. A kollektivizálás következtében a föld
elveszítette ezt a szerepét. A földjáradék szerény összege messze elmaradt
a valós bérleti díjtól, ráadásul hiába garantálta a törvény, sok helyen a ko¬
rábbi agrárproletár tagság ellenállt a kifizetésének. A téesztől várható jö¬
3 — A szerző interjúja F. L. nyugdíjas téesztaggal, 2002. január 21. (A szerző tulajdonában)
+ A téeszek összes területének közel háromnegyed része magántulajdonban, egynegyed része pedig
állami kézben volt. Mezőgazdaságunk a szocialista átszervezés idején i. m. 45.
5 A földjáradék összegét a következőképpen határozta meg a földművelésügyi miniszter 19/1959 (VII.
12.) számú rendelete: , A földjáradék mértékét a közös használatba adott saját föld kataszteri tisz¬
ta jövedelmének minden aranykoronája után a Tvr.-ben megjelölt 5 kg búza - állami felvásárlási
áron számított - forintértéke mint alsó és 10 kg búza forintértéke mint felső határ között a termelő¬
szövetkezet közgyűlése a zárszámadás alkalmával egységesen, pénzben állapítja meg." Ugyanakkor
a szabályozás azt is rögzítette, hogy , a földjáradék címén kifizetésre kerülő teljes összeg pedig nem
lehet több, mint a tagok között kiosztható részesedésből a bevitt földek arányában számított rész 25
százaléka". A mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok i. m. 22.