1958-1959 telén az ország szántóterületének mindössze 13%-a volt a téeszek
kezében, 1961. március végén pedig már közel 7090-a. Ezzel párhuzamosan
a szövetkezeti tagok száma 200 ezerről 1 millió 200 ezerre nőtt. Míg az át¬
szervezés kezdetén a mezőgazdaságból élők 8090-a tevékenykedett a magán¬
gazdaságokban, addig a kampány vegere 75%-uk mär a termelöszövetkeze¬
tek tagja lett. A 4200 termelőszövetkezet mellett 271 állami, és közel 165 000
egyéni gazdaságot jegyzett fel a statisztika."
Az egyéni gazdálkodás szinte teljes felszámolása azonban nem jelentet¬
te azt, hogy a parasztság többsége elfogadta volna a termelőszövetkezeteket.
A magyar mezőgazdaság, a falu durva, erőszakos szovjetizálási kísérlete az
ötvenes évek első felében igencsak mély nyomokat hagyott a gazdálkodásban
és különösen a paraszti gondolkodásban. A korábbi években rögzült elutasító
magatartás nem szűnt meg a belépési nyilatkozat aláírásával, sokkal inkább
arról volt szó, hogy a paraszti ellenállás formái változtak meg.
Aktív ellenállással lehetett még találkozni, de inkább csak elszigetelt je¬
lenségként. A korabeli rendőrségi, belügyi jelentések is ezt támasztják alá,
annak ellenére, hogy a tevékenységük fontosságának alátámasztására min¬
den szóba jöhető esetet dokumentáltak. , A mezőgazdaság területén 1961.
első félévében tapasztalt ellenséges elemek tevékenységéről" készült össze¬
foglaló azt állapította meg, hogy ,a megyékben előforduló 193 rendkívüli
eseményből 70 volt az olyan esemény, amely diverzió, gyújtogatás, gondatlan
tűzokozás, kártevés-szabotázs cselekményre utal. Pl. Tolna megyében őrizet¬
be vett Sz. I. a Béke Tsz kárára két alkalommal követett el gyújtogatást. [...)]
Az év elején az egyik Pest megyei tsz gyümölcsösében ismeretlen tettes 41 db
termő gyümölcsfát elfűrészelt. Tolna megyében a Rákóczi Tsz-ben 140 db ál¬
latot mérgeztek meg, vagy pl. Baranya megyében az állatokkal szeget etettek.
[...1] Megyei politikai szerveink a felmerült bűncselekményekben 1961. első
félévében összesen 65 fő ellen foganatosítottak adminisztratív intézkedést —
tsz-elleni izgatás 62, gyújtogatásért 3 fő ellen."?
A kollektivizálás lezárulását követően a parasztság élethelyzetét, törekvé¬
seit legfőképp a túlélés és a kiútkeresés jellemezte. Habár másfél évtizeden
belül már harmadszor élték át, hogy a hatalom - a társadalmi haladás és