Page 133 [133]
OCR
132 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal a legfelső pártvezetés is kénytelen volt foglalkozni az üggyel. 1962. április 19-én a PB felkérte Fehér Lajost, hogy a megyei titkároktól kérjen jelentést a ki- és belépések helyzetéről." Az elkészült jelentés igyekezett kisebbíteni a problémát, különösen, hogy ekkor már javában folytak a VIII. kongresszus előkészületei, ahol a szocializmus alapjainak lerakásáról szóló fontos tételt készült kinyilatkoztatni az MSZMP vezetése. ,,Bar a kilépési kérelmek száma országosan valóban nem nagy mérvű, azt mégis fontos politikai kérdésként kell kezelni és megfelelő intézkedéseket kell tenni a kilépési hangulat megszüntetésére, a kilépni szándékozó tagok elhatározásának megváltoztatására. Nem engedhetjük, hogy a tagok egy része kilépjen, mert ez kaput nyitna a tagok nagyobb arányú kiáramlásának és nagyon súlyos következményekhez vezetne." Az utolsó mondat feketén-fehéren jelzi a hatalom álláspontját. Tehát szó sem volt a jogilag rögzített kilépési lehetőség tényleges biztosításáról. A hatalom nem tartotta be az ígéretét. Kilépni sem lehetett könnyen, de az teljesen kizárt volt, hogy a kilépő visszakapja a bevitt földjét, állatait és felszerelését." Várható lett volna ezek után, hogy újra kiéleződő konfliktusokra kerül sor vidéken. Abban, hogy erre nem került sor, bizonyosan szerepe volt annak, hogy éppen 1962-ben született döntés a Mezőgazdasági Szabotázselhárító Osztály felszámolásáról. Fehér Lajosnak, mint a belügyi szerveket felügyelő miniszterelnök-helyettesnek nemcsak ebben volt szerepe, hanem abban is, hogy a pártvezetés - ha nagy viták árán is, de — megértette: azok az érdekeltségi kezdeményezések, amelyeknek a kollektivizálás alatt átmeneti engedményként teret engedtek, nem felszámolandók az átszervezés lezárulta után, hanem éppen ellenkezőleg, tovább erősítendők." Mindezzel együttis még nyitott kérdés volt, hogy milyen fejlődési irány lesz a domináns a magyar termelőszövetkezeti rendszerben. A kolhoz-modelltöl való elkanyarodás korántsem volt egy határozott, egyirányú folyamat. Sokkal inkább olyan kirakós játékhoz (puzzle) hasonlított, amelynek szereplői bonyolult, sokszor informális, rejtett interakciókban voltak egymással. #° MNLOL M-KS-288. f. 5/263. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1962. június 12-i üléséről. 5. Jelentés a tsz-ekből való kilépési törekvések vizsgálatáról. s MNLOLM-KS- 288. f. 5/267. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1962. április 19-i üléséről. 2. Jelentés a termelőszövetkezetekből való ki- és belépések helyzetéről. 66 A kilépési kérelmek indokairól még lásd: Csikós Gábor: , A mi községünkben megvan az adottság, csak a tagság jó hozzáállása hiányzik." A népi demokrácia megvalósulási formái Jászdózsa és termelőszövetkezeteinek példáján (1956-1966) In: Horváth Gergely Krisztián (Szerk.): Vakvágány. A , szocializmus alapjainak lerakása" vidéken a hosszú ötvenes években 2. Bp. 2019. 237—239. § Papp I.: Fehér Lajos i. m. 270-294.; Varga Zs.: Az agrárlobbi i. m. 96-120.
