Page 129 [129]
OCR
128 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Ilyen törekvéseket azokon a helyeken volt könnyebb érvényesíteni, ahol a gazdák elérték, hogy ne a meglévő téeszbe lépjenek be, hanem önállóan hozzanak létre szövetkezetet. Az ,egy falu - több szövetkezet" koncepció erre lehetőséget is teremtett. Így szabadabb kezet kaptak nemcsak a vezetőség megválasztásában, hanem abban is, hogy a maguk elképzelése szerint alakítsák ki a munkaszervezetet, munkadíjazást. Míg ezek a jelenségek a pártanyagokban , alapszabályellenes gazdálkodásként", addig az állambiztonsági jelentésekben a téeszekbe befurakodott , ellenséges elemek" (kulákok, volt csendőrök, volt jegyzők, volt horthysta katonatisztek) tevékenységeként jelennek meg. Az 1960 első három hónapjában létrejött nyolcszáz új termelőszövetkezettel tehát nem volt teljes egészében elégedett a hatalom. Nem véletlen, hogy az év folyamán a megyei szervek arra törekedtek, hogy az ún. , szocialista tartalom" nélküli gazdaságokat összevonják az , egészségesen", azaz az alapszabály szerint működőekkel. Egyesülés miatt több mint hatszázzal, feloszlás miatt kb. harminccal csökkent ily módon a téeszek száma. Így tehát 1960 folyamán a termelőszövetkezetek száma alig változott, 4400 körül mozgott." Egy ilyen stagnáló adat nem volt alkalmas a második átszervezési kampány sikerének demonstrálására, ezért a hangsúly arra helyeződött, hogy a tavaszi kampány alatt a taglétszám további 350 ezer fővel, a terület pedig 1 millió hektárral nőtt. Ez azt is jelentette, hogy 1960. március végén az ország szántóterületének több mint fele a téeszekhez tartozott. 1960-ben Győr és Szolnok megye után termelőszövetkezeti megye lett Fejér, Veszprém, Somogy és Heves megye is. A szervezés lezárulása után azonban ugyanúgy nem lélegezhettek fel az irányító szervek, mint 1959-ben. Most viszont a fő gondot a paraszti ellenállás azon formája okozta, amit , munkafegyelmi probléma" fedőnév alatt emlegettek. Ez valójában nem jelentett mást, mint a közös munkától való távolmaradást." E probléma értelmezésével a vidéki mezőgazdasági elhárító osztályok végleg nem boldogultak, mindössze azt ismételgették, hogy a rémhírek hatásával magyarázható a tagság közös munkától való távolmaradása. A valóságban arról volt szó, hogy mint már említettem, a téeszbe bekényszerített módosabb gazdák, akiknek a szükséges felszerelése, állatállománya megvolt, elsősorban a háztáji gazdaságra koncentráltak. Így volt ez azokban ellen irányuló bűncselekmények felderítési, nyomozási, vádemelési, ítélkezési gyakorlatának vizsgálatáról. 1960. július 2. 16 Egyidejűleg a termelőszövetkezeti csoportok közül több mint száz mezőgazdasági termelőszövetkezetté alakult, mintegy másfél száz pedig megszűnt, s mindössze néhány új létesült. Fazekas B.: A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom i. m. 137. #” MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/s. 6. e. Feljegyzés a termelészévetkezetek 1960. évi gazdalkodasaval kapcsolatos egyes főbb problémákról. 1961. január 20.
