Oldal 129 [129]
128 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Ilyen törekvéseket azokon a helyeken volt könnyebb érvényesíteni, ahol
a gazdák elérték, hogy ne a meglévő téeszbe lépjenek be, hanem önállóan
hozzanak létre szövetkezetet. Az ,egy falu - több szövetkezet" koncepció
erre lehetőséget is teremtett. Így szabadabb kezet kaptak nemcsak a vezetőség
megválasztásában, hanem abban is, hogy a maguk elképzelése szerint ala¬
kítsák ki a munkaszervezetet, munkadíjazást. Míg ezek a jelenségek a párt¬
anyagokban , alapszabályellenes gazdálkodásként", addig az állambiztonsági
jelentésekben a téeszekbe befurakodott , ellenséges elemek" (kulákok, volt
csendőrök, volt jegyzők, volt horthysta katonatisztek) tevékenységeként je¬
lennek meg.
Az 1960 első három hónapjában létrejött nyolcszáz új termelőszövetke¬
zettel tehát nem volt teljes egészében elégedett a hatalom. Nem véletlen, hogy
az év folyamán a megyei szervek arra törekedtek, hogy az ún. , szocialista
tartalom" nélküli gazdaságokat összevonják az , egészségesen", azaz az alap¬
szabály szerint működőekkel. Egyesülés miatt több mint hatszázzal, feloszlás
miatt kb. harminccal csökkent ily módon a téeszek száma. Így tehát 1960
folyamán a termelőszövetkezetek száma alig változott, 4400 körül mozgott."
Egy ilyen stagnáló adat nem volt alkalmas a második átszervezési kampány
sikerének demonstrálására, ezért a hangsúly arra helyeződött, hogy a tavaszi
kampány alatt a taglétszám további 350 ezer fővel, a terület pedig 1 millió
hektárral nőtt. Ez azt is jelentette, hogy 1960. március végén az ország szán¬
tóterületének több mint fele a téeszekhez tartozott. 1960-ben Győr és Szol¬
nok megye után termelőszövetkezeti megye lett Fejér, Veszprém, Somogy és
Heves megye is.
A szervezés lezárulása után azonban ugyanúgy nem lélegezhettek fel az
irányító szervek, mint 1959-ben. Most viszont a fő gondot a paraszti ellen¬
állás azon formája okozta, amit , munkafegyelmi probléma" fedőnév alatt
emlegettek. Ez valójában nem jelentett mást, mint a közös munkától való
távolmaradást." E probléma értelmezésével a vidéki mezőgazdasági elhárító
osztályok végleg nem boldogultak, mindössze azt ismételgették, hogy a rém¬
hírek hatásával magyarázható a tagság közös munkától való távolmaradása.
A valóságban arról volt szó, hogy mint már említettem, a téeszbe bekény¬
szerített módosabb gazdák, akiknek a szükséges felszerelése, állatállománya
megvolt, elsősorban a háztáji gazdaságra koncentráltak. Így volt ez azokban
ellen irányuló bűncselekmények felderítési, nyomozási, vádemelési, ítélkezési gyakorlatának vizs¬
gálatáról. 1960. július 2.
16 Egyidejűleg a termelőszövetkezeti csoportok közül több mint száz mezőgazdasági termelőszövet¬
kezetté alakult, mintegy másfél száz pedig megszűnt, s mindössze néhány új létesült. Fazekas B.:
A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom i. m. 137.
#” MNL OL M-KS-288. f. 28/1961/s. 6. e. Feljegyzés a termelészévetkezetek 1960. évi gazdalkodasaval
kapcsolatos egyes főbb problémákról. 1961. január 20.