Oldal 124 [124]
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... e 123
adott megyei pártbizottságnál próbálta elérni a kilépés engedélyezését. , 1959
májusában Nagybörzsöny községben (Pest megye) 9 tagú küldöttség alakult,
főleg ellenséges elemekből. A küldöttség tagjai felkeresték a Földművelésügyi
Minisztériumot, ahol belépési nyilatkozataik visszaadását követelték."? Má¬
sutt, éppen attól tartva, hogy a közös fellépést szervezett téeszellenes fellépés¬
nek tekintik az irányító szervek, inkább egyénileg írtak kérvényt, amelyben
kérték a kilépés engedélyezését.
A belépési nyilatkozat visszaszerzése érdekében viharosabb akciókra is
sor kerülhetett. A Mezőgazdasági Szabotázselhárító Osztály összefoglalója
szerint 1959 első félévében a téeszellenes cselekmények többsége csoportos
kilépés szervezése volt. Főleg Békés, Pest, Szolnok és Veszprém megyékben
szerveztek téeszellenes tüntetéseket, ahol a tagok visszakövetelték a belépési
nyilatkozatot.? A PB elé kerülő jelentés a tüntetésekkel kapcsolatban megál¬
lapította, hogy , az ellenséges elemek főképpen nőket és 70-80 éves férfiakat
igyekeztek előtérbe állítani, arra számítva, hogy velük szemben nem alkal¬
mazhatunk adminisztratív intézkedéseket. A tüntetéseket többnyire külön¬
böző valótlan hírek terjesztésével ellenséges elemek szervezték. Gyakran
azt híresztelték, hogy xmost lehet kilépni a tsz-ből, csak azt tömegesen kell
kérnix."28
Egy másik fontos iránya volt a paraszti ellenállásnak, hogy az új tagok
igyekeztek megakadályozni állataik, gazdasági felszereléseik bevitelét a szö¬
vetkezetbe. A helyi tanács a téesz megalakulását követően kiküldte nekik
a felszólítást a közös alapok létrehozásáról. A paraszti reakció sok helyütt
az volt, hogy visszaküldték a feladónak a felszólító levelet. A Szolnok megyei
VII-es alosztály jelentése szerint tizenöt ősszel kezdő téeszben ötven-száz
téesztag az idézéseket visszaküldte.? Más megyékből is érkeztek olyan hí¬
rek, hogy a takarmány és vetőmag beadásra vonatkozó tanácsi felszólításokat
a tagok visszaküldték. , Nem adják be az állataik járatlevelét, sem az állatai¬
kat, vet6magot stb., azzal, hogy »adjon az allam, ha tsz-t akar«”.”° Ugyancsak
gyakori jelenség volt ezzel kapcsolatban, hogy amikor a leltározó bizottság
megjelent a gazda portája előtt, akkor nem engedte be őket, vagy ha be is
engedte őket, de a leltározó jegyzőkönyvet már nem írta alá. A Szolnok me¬
gyéről készített jelentésben az is szerepelt, hogy a , leltározó bizottságot dur¬
2 Uo.
3 — ÁBTL1.6.77-2/1526/1959. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenységről. 1959. szeptember 2.
4 MNLOLM-KS-288. f. 5/149. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. szeptember 15-i üléséről. 2.
Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenység alakulásáról.
5 — ÁBTL 1.6. 67-1867/1959. A termelőszövetkezetek elleni ellenséges tevékenység tapasztalatai július
hónapban. 1959. augusztus 17.
26 . ÁBTL 1.6. 67-1119/1959. Tájékoztató jelentés a tsz-ek bomlasztásával, illetve egyes tagok kilépésével
kapcsolatos tapasztalatokról. 1959. május 18.