Oldal 124 [124]
OCR
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... e 123 adott megyei pártbizottságnál próbálta elérni a kilépés engedélyezését. , 1959 májusában Nagybörzsöny községben (Pest megye) 9 tagú küldöttség alakult, főleg ellenséges elemekből. A küldöttség tagjai felkeresték a Földművelésügyi Minisztériumot, ahol belépési nyilatkozataik visszaadását követelték."? Másutt, éppen attól tartva, hogy a közös fellépést szervezett téeszellenes fellépésnek tekintik az irányító szervek, inkább egyénileg írtak kérvényt, amelyben kérték a kilépés engedélyezését. A belépési nyilatkozat visszaszerzése érdekében viharosabb akciókra is sor kerülhetett. A Mezőgazdasági Szabotázselhárító Osztály összefoglalója szerint 1959 első félévében a téeszellenes cselekmények többsége csoportos kilépés szervezése volt. Főleg Békés, Pest, Szolnok és Veszprém megyékben szerveztek téeszellenes tüntetéseket, ahol a tagok visszakövetelték a belépési nyilatkozatot.? A PB elé kerülő jelentés a tüntetésekkel kapcsolatban megállapította, hogy , az ellenséges elemek főképpen nőket és 70-80 éves férfiakat igyekeztek előtérbe állítani, arra számítva, hogy velük szemben nem alkalmazhatunk adminisztratív intézkedéseket. A tüntetéseket többnyire különböző valótlan hírek terjesztésével ellenséges elemek szervezték. Gyakran azt híresztelték, hogy xmost lehet kilépni a tsz-ből, csak azt tömegesen kell kérnix."28 Egy másik fontos iránya volt a paraszti ellenállásnak, hogy az új tagok igyekeztek megakadályozni állataik, gazdasági felszereléseik bevitelét a szövetkezetbe. A helyi tanács a téesz megalakulását követően kiküldte nekik a felszólítást a közös alapok létrehozásáról. A paraszti reakció sok helyütt az volt, hogy visszaküldték a feladónak a felszólító levelet. A Szolnok megyei VII-es alosztály jelentése szerint tizenöt ősszel kezdő téeszben ötven-száz téesztag az idézéseket visszaküldte.? Más megyékből is érkeztek olyan hírek, hogy a takarmány és vetőmag beadásra vonatkozó tanácsi felszólításokat a tagok visszaküldték. , Nem adják be az állataik járatlevelét, sem az állataikat, vet6magot stb., azzal, hogy »adjon az allam, ha tsz-t akar«”.”° Ugyancsak gyakori jelenség volt ezzel kapcsolatban, hogy amikor a leltározó bizottság megjelent a gazda portája előtt, akkor nem engedte be őket, vagy ha be is engedte őket, de a leltározó jegyzőkönyvet már nem írta alá. A Szolnok megyéről készített jelentésben az is szerepelt, hogy a , leltározó bizottságot dur2 Uo. 3 — ÁBTL1.6.77-2/1526/1959. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenységről. 1959. szeptember 2. 4 MNLOLM-KS-288. f. 5/149. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1959. szeptember 15-i üléséről. 2. Jelentés a tsz-ek ellen irányuló ellenséges tevékenység alakulásáról. 5 — ÁBTL 1.6. 67-1867/1959. A termelőszövetkezetek elleni ellenséges tevékenység tapasztalatai július hónapban. 1959. augusztus 17. 26 . ÁBTL 1.6. 67-1119/1959. Tájékoztató jelentés a tsz-ek bomlasztásával, illetve egyes tagok kilépésével kapcsolatos tapasztalatokról. 1959. május 18.
