Page 123 [123]
122 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
mert a tagokat az alakuló közgyűlés megtartására többszöri szervező mun¬
kával sem tudták összehívni." Nagyon jól tudták a gazdák, hogy ha késlelte¬
tik a formai megalakulást, akkor késve fog megindulni a gazdaság- és mun¬
kaszervezet kialakítása is.
Az ellenállás aktív formáját jelentette, hogy az új téesztagok felszólalása¬
ikkal, követeléseikkel megzavarták a közgyűlés menetét, s esetleg ezt köve¬
tően távoztak onnan. A kialakuló parázs viták s az így elszabaduló indu¬
latok érthetővé válnak, ha tudjuk, hogy olyan nagy horderejű kérdésekről
kellett dönteni a megalakulás után, mint például hogyan történjék a földek
összevonása, az állatok elhelyezése, hogyan, kik által történjen a téeszbe vitt
javak leltározása, felbecsülése, hogyan zajlik a megváltásuk, milyen legyen
a vetési terv, mennyi legyen a háztáji, milyen munkadíjazást alkalmazzanak
stb. Nem meglepő tehát, hogy a magántulajdonához végsőkig ragaszkodó pa¬
rasztság nem könnyen adta be a derekát. Erre sokféle utalás található a me¬
gyei VII-es alosztályok jelentéseiben. Somogy megyében történt olyan eset is,
hogy amikor a téeszközgyűlésen a járási tanács mezőgazdasági osztályveze¬
tője szólásra emelkedett, a tagság, mintegy kétszázötven fő felállt és testüle¬
tileg kivonult." , Baranya megyében több esetben előfordult, hogy ellenséges
elemek megzavarták a termelőszövetkezeti közgyűléseket. Cs. I. kulák és két
társa szávai lakosok a tsz-i közgyűlésen rosszindulatúan bírálták az alapsza¬
bályt, felszólításukra a közgyűlésen résztvevők eltávoztak, ezzel lehetetlenné
tették a közgyűlés megtartását."
Az alakuló közgyűlésen igazán akkor szabadultak el az indulatok, amikor
a tagok elkezdték visszakövetelni a belépési nyilatkozatokat. Az indoklás itt
is változatosan alakulhatott. Volt, ahol nyíltan kimondták, hogy durva mód¬
szerekkel folyt a szervezés, fenyegetéssel vagy éppen erőszakkal léptették be
őket. Másutt az asszonyok azt tették szóvá, hogy a férjük írta alá a belépési
nyilatkozatot, de mivel a föld az ő nevükön van, így a belépés nem érvényes.
Több helyen maguk a termelőszövetkezeti vezetők is beadták lemondásukat
azzal, hogy sem ők, sem a tagok nem hajlandók ősszel közös tevékenységet
folytatni.
A belépési nyilatkozat visszaszerzése érdekében egyes helyeken a tagok
aláírásgyűjtést szerveztek, abban a reményben, ha tömegesen lépnek fel, ak¬
kor nagyobb lesz az esélyük." A közös fellépés jegyében küldöttséget is szer¬
veztek, amely vagy Budapesten a Földművelésügyi Minisztériumban, vagy az
ABTL 1.6. 67-1119/1959. Tájékoztató jelentés a tsz-ek bomlasztásával, illetve egyes tagok kilépésével
kapcsolatos tapasztalatokról. 1959. május 18.
9 Uo.
ÄBTL 1.6. sz. n. Jelentés a mezőgazdaság területén 1959-ben elkövetett bűncselekményekről. 1960.
március 19.
a Uo.