Page 121 [121]
120 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
1959 első három hónapja alatt az átszervezés nem várt eredményeket
hozott. Március végére mintegy ezer téesz jött létre, aminek következtében
a szövetkezeti tagok száma már háromszor, az összes terület pedig majd két
és félszer akkora volt, mint 1958 végén." Ha viszont elővesszük a KB Me¬
zőgazdasági Osztályához, vagy éppen a Politikai Nyomozó Főosztály VII.
(más jelölés szerint: II/7.) Osztályához beérkezett korabeli jelentéseket, akkor
kiderül, hogy a számszerű eredmények ellenére súlyos problémákkal szem¬
besült az egyéni gazdaságok kollektivizálására törekvő hatalom. A hivatalos
szövegek dekódolásával feltárható, hogy a problémák hátterében az esetek
többségében a paraszti ellenállás különböző formái húzódtak meg. Ezzel
kapcsolatban a pártanyagokban általában az alábbi kifejezéseket találjuk:
a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének egyes negatív jelenségei", ,el¬
lenséges megnyilvánulások", , a tsz-ek megszilárdításának egyes problémái".
Az állambiztonsági szervek jelentéseikben a paraszti ellenállás két fő típusát
különböztették meg: az elsőt a téeszellenes izgatás és rémhírterjesztés, a má¬
sikat a kártevés, szabotázs jelentette."
A Békés megyében 1959 nyarán kialakult helyzetről azt jegyezték fel a I[/7.
osztály munkatársai, hogy bár a tavaszi átszervezés jelentős eredményekkel
járt, de a megalakult téeszek háromnegyede csak ősszel akarja megkezdeni
a közös munkát. , A nagy arányú fejlesztés hatására osztályidegen elemek
is aktivizálódtak, tevékenységük fő formája izgatás, lázítás a tsz-ellen. [...)
A felbujtás célja, hogy akadályozzák a közös munka beindítását, ezért arra
ösztönzik a tsz-tagokat, hogy a közgyűléseken ne jelenjenek meg vagy köve¬
teljék vissza a kilépési nyilatkozatot."" Heves megyét úgy jellemezték, hogy
stöbb községben állandó jellegű tsz-ellenes izgatás tapasztalható, s különö¬
sen nagy az elégedetlenség azokban a tsz-ekben, ahol ősszel kezdik meg a kö¬
zös munkát. [...] A fenti községekben többen hallgatják a Szabad Európa
rádió adásait." Az elterjedt rémhírek az alábbiak: , őszre háború lesz, várni
kell, nem kell elkezdeni a közös munkát", , takarmányt, vetőmagot, állatot ne
adják be, adjon az állam, ha tsz-t akar".? Az ellenséges tevékenység felderí¬
tése során az állambiztonsági szervek számos további , rémhírről? szereztek
értesülést. , Mezőtúron és Túrkevén paraszti zendülés volt, amelynek során
9 " Mindez a számok tükrében így nézett ki: 1959. január 31. és március 31. között a taglétszám 316 ezer
fővel, míg az összes közös terület 1,2 millió hektárral növekedett. Fazekas B.: A mezőgazdasági ter¬
melőszövetkezeti mozgalom i. m. 129.
10 — Papp István elsőként vállalkozott arra, hogy az 1956 utáni időszakra vonatkozóan nyomon köves¬
se a mezőgazdasági elhárítás történetét. Hivatkozott tanulmányában a szervezeti változások mel¬
lett nagy figyelmet szentel olyan kérdéseknek is, mint például a mezőgazdasági szabotázs átalakuló
állambiztonsági értelmezése. Papp István: A Politikai Nyomozó Főosztály Mezőgazdasági (Szabo¬
tázs) Elhárító Osztályának szervezettörtenete 1956-1962. Betekintö (2010) 3. sz.
» ABTL 1.6. 67-1730/1959. Jelentés a tsz-ek védelmének helyzetéről. 1959. augusztus 3.
2 Uo.