Oldal 120 [120]
OCR
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 119 időszak értelmezéséhez, én arra hívom fel a figyelmet, hogy a parasztság és hatalom újabb érdekütközésénél más tényezőket is figyelembe kell venni. Fontos hangsúlyozni, hogy az 1956-os forradalom tanulságai befolyásolták mind a magyar, mind a szovjet döntéshozókat. A hruscsovi vezetés Magyarországot különleges, a Birodalom számára kiemelten fontos területként kezelte. Ez a , különleges kezelés" egy relatív toleranciát jelentett. A Kreml egy dologhoz ragaszkodott: a belpolitikai stabilitáshoz, s a taktikai kérdésekben rugalmasnak bizonyult, ami adott bizonyos mozgásteret a magyar vezetésnek. Azt a társadalom-pszichológiai tényezőt is figyelembe kell venni, hogy az a parasztgazda, aki egy évtized alatt már harmadszor élte át a téesz-szervezést, jól tudta mire számíthat, ha az agitátorok szállják meg a faluját. Az 1956 utáni reményvesztettség állapotában a nyílt konfrontáció helyett a parasztság többsége újjáélesztette akorábbi kampányok során kialakított túlélési stratégiáit, s ilyen módon tudott nyomást gyakorolni a hatalomra. A mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi visszaesése miatt ugyanis veszélybe került a Kádárék által felvállalt életszínvonal-politika élelmiszerbázisa." Ennek a drámai küzdelemnek a fordulatait állambiztonsági iratok elemzése révén rekonstruálom. A jelenkor kutatói az utóbbi időszakban egyre intenzívebben használják ezt a forrástípust. , Ha az egyéni paraszt önkéntes elhatározására volna bízva a dolog, akkor azt hiszem, a Marsban előbb megvolna a szocialista átalakítás, mint Magyarországon" 1959. január 14-én hangzott el a fenti mondat azon a kampányindító pártaktíván, ahová az ország minden részéből meghívták a kollektivizálásban résztvevő vezető kádereket. A nemzetközi igazodási kényszer, valamint a két korábbi kudarc nyomása alatt Kádár igencsak visszafogottan nyilatkozott a várható eredményeket illetően. Ezt fejezte ki az a sokszor idézett mondata ,ne toporogjunk egyhelyben, hanem egy kicsit gyorsabban lépjük most egyet, de ne ugorjunk". Ö. Kovács J.: A paraszti társadalom felszámolása i. m. A hruscsovi vezetés ugyanakkor világossá tette, kenyérgabona-exporttal csak átmenetileg hajlandók segíteni. Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok 1948-1973. Századok 147. (2013) 6. $Z. 1349-1375. 7 MNLOL M-KS-288. f. 28/1959/2. ő. e. Kádár János felszólalása az 1959. január 14-én tartott aktívaülésen. 5 Uo.
