Oldal 120 [120]
Ellenállás és alkalmazkodás a kollektivizálás befejező szakaszában... s 119
időszak értelmezéséhez, én arra hívom fel a figyelmet, hogy a parasztság
és hatalom újabb érdekütközésénél más tényezőket is figyelembe kell venni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az 1956-os forradalom tanulságai befolyásolták
mind a magyar, mind a szovjet döntéshozókat. A hruscsovi vezetés Magyar¬
országot különleges, a Birodalom számára kiemelten fontos területként ke¬
zelte. Ez a , különleges kezelés" egy relatív toleranciát jelentett. A Kreml egy
dologhoz ragaszkodott: a belpolitikai stabilitáshoz, s a taktikai kérdésekben
rugalmasnak bizonyult, ami adott bizonyos mozgásteret a magyar vezetés¬
nek.
Azt a társadalom-pszichológiai tényezőt is figyelembe kell venni, hogy az
a parasztgazda, aki egy évtized alatt már harmadszor élte át a téesz-szerve¬
zést, jól tudta mire számíthat, ha az agitátorok szállják meg a faluját. Az 1956
utáni reményvesztettség állapotában a nyílt konfrontáció helyett a parasztság
többsége újjáélesztette akorábbi kampányok során kialakított túlélési straté¬
giáit, s ilyen módon tudott nyomást gyakorolni a hatalomra. A mezőgazda¬
sági termelés mennyiségi és minőségi visszaesése miatt ugyanis veszélybe ke¬
rült a Kádárék által felvállalt életszínvonal-politika élelmiszerbázisa." Ennek
a drámai küzdelemnek a fordulatait állambiztonsági iratok elemzése révén
rekonstruálom. A jelenkor kutatói az utóbbi időszakban egyre intenzívebben
használják ezt a forrástípust.
, Ha az egyéni paraszt önkéntes elhatározására
volna bízva a dolog, akkor azt hiszem, a Marsban
előbb megvolna a szocialista átalakítás, mint
Magyarországon"
1959. január 14-én hangzott el a fenti mondat azon a kampányindító párt¬
aktíván, ahová az ország minden részéből meghívták a kollektivizálásban
résztvevő vezető kádereket. A nemzetközi igazodási kényszer, valamint a két
korábbi kudarc nyomása alatt Kádár igencsak visszafogottan nyilatkozott
a várható eredményeket illetően. Ezt fejezte ki az a sokszor idézett monda¬
ta ,ne toporogjunk egyhelyben, hanem egy kicsit gyorsabban lépjük most
egyet, de ne ugorjunk".
Ö. Kovács J.: A paraszti társadalom felszámolása i. m.
A hruscsovi vezetés ugyanakkor világossá tette, kenyérgabona-exporttal csak átmenetileg haj¬
landók segíteni. Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok 1948-1973. Századok 147.
(2013) 6. $Z. 1349-1375.
7 MNLOL M-KS-288. f. 28/1959/2. ő. e. Kádár János felszólalása az 1959. január 14-én tartott aktíva¬
ülésen.
5 Uo.