Page 119 [119]
ELLENÁLLÁS ÉS ALKALMAZKODÁS A
KOLLEKTIVIZÁLÁS BEFEJEZŐ SZAKASZÁBAN,
1959-1961
1958. december 7-én olyan politikai döntést hozott az MSZMP vezetése,
amely az elkövetkező években gyökeresen átalakította a magyar parasztság
életét. ,A Központi Bizottság véleménye szerint a mezőgazdaság szocialista
átszervezésének ütemét gyorsítani kell." Ez a döntés a kollektivizálás befeje¬
zésének szükségességét mondta ki, vagy ahogy akkoriban fogalmazták: , idő ¬
szerűvé vált a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése". Ezzel
Kádárék vállalták, hogy a Rákosi-korszak két kudarcba fulladt kísérlete után
végre befejezik a mezőgazdaság kollektivizálását.
Az időközben eltelt egy évtized alatt a szocialista blokkon belül, valamint
a kapitalista és a szocialista tömb között viszonyrendszerben is bekövetke¬
zett néhány nagy horderejű esemény. Míg Sztálin idejében teljes egészében
le kellett másolni a szovjet mezőgazdaság rendszerét (szovhoz, kolhoz, gép¬
állomás), addig a desztalinizáció részeként Hruscsov ennek több eleméhez
hozzányúlt. Az SZKP XX. kongresszusa mellett az 1956-os lengyel és magyar
válság tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet hatalmi elit a vár¬
ható kockázatok minimalizálása érdekében a kollektivizálás befejezésének
mikéntjét rábízta a , testvérpártok" vezetőire.? Így érthető meg, hogy Jugosz¬
lávia és Lengyelország kimaradhatott e feladat teljesítésből." Ilyen , külön út"
Sztálin életében, elképzelhetetlen volt. Ahogyan az is elképzelhetetlen volt
az 1950-es évek elején, hogy a kapitalista Nyugattól tudást, technológiát ve¬
gyenek át a szocialista országok. 1953 után e téren is fordulat következett be.
A nemzetközi enyhülés légkörében Hruscsov kezdeményezte, hogy a szocia¬
lista szakemberek tanulmányozzák és átvegyék a kapitalista országok mind¬
azon tapasztalatait, amelyek felhasználhatók a gazdasági modernizáció és
a jólét növelése érdekében."
A módosuló nemzetközi környezet megteremtette a lehetőséget ahhoz,
hogy a magyar pártvezetés új problémakezelést alakítson ki a kollektivizálás
befejező szakaszában. Ö. Kovács Józseftől eltérően, aki szerint a minden ko¬
rábbinál nagyobb mértékű erőszak-alkalmazás vizsgálata adja a kulcsot ezen
: Vass Henrik-Sägväri Ägnes (Szerk.): A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentu¬
mai, 1956-1962. 2., bőv. kiad. Bp. 1973. 286.
> Varga, Zs.: The Hungarian Agricultural Miracle? i. m. 69-78., 114-118.
3 Bokovoy, M.: Peasants and Communists i. m. 153-160.; Jarosz, D.: The Collectivization of Agricultu¬
re in Poland i. m. 121-136.; Mitrovits M.: A lengyel kollektivizalasi kisérlet i. m. 343-344.
+ Kalmar M.: Torténelmi galaxisok i. m. 182-197.