Seite 108 [108]
OCR
Paraszti követelések 1956-ban » 107 tosságoknak megfelelő szövetkezeti formát, a legnagyobb önkéntesség elve alapján. A legteljesebb autonómiájú érdekképviseletet biztosítsuk dolgozó parasztsagunk részére.”!” A parasztságot megnyomorító beszolgáltatási rendszer eltörlése nemcsak Somogyban, hanem az egész országban a legáltalánosabb és a legerőteljesebb igényként jelentkezett." Ehhez általában szorosan kapcsolódott két további követelés: egyrészt az árrendszer korrigálása a termelési költségek figyelembevételével, másrészt pedig a begyűjtési intézményrendszer, azaz a begyűjtési minisztérium, a megyei, járási és községi begyűjtési hivatalok felszámolása. A mezőgazdasággal kapcsolatos állásfoglalások másik fontos csomópontja a termelőszövetkezetekhez kötődött. Igen határozottan fogalmazódott meg, hogy állítsák le az erőszakos kolhozosítást, tegyék lehetővé a téeszekből való szabad kilépést, és szüntessék meg a tagositasokat!”! Az eddigi követelések lényegében a Rákosi-korszakban elszenvedett sérelmek orvoslására irányultak. Ha tovább vizsgáljuk a vidéki kiáltványok, röplapok szövegét, akkor látható, hogy a gazdálkodói szabadság helyreállítása érdekében az addigi agrárpolitika valamennyi elemét kritika alá vették. Megfogalmazódott az adók általános csökkentésének igénye.? A parasztság mértékletességét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megyében azt is hozzátették: „Az adók megállapításánál összhangba kell hozni a termelők és az állam érdekeit." A gazdák síkra szálltak a kötelező termelési szerződések, valamint a kötelező vetési tervek eltörléséért. , Követeljük a mezőgazdasági termelés irányítottságának eltörlését. Ne legyen az egyéni dolgozóknak megszabva, hogy miből mennyit s mit termeljen." Szembetűnő sajátossága a paraszti követeléseknek, hogy meglepően kiérleltek, kidolgozottak voltak. Az ország számos pontján valódi cselekvési 5 "A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága Elnökségének 16 pontos követelése, 1956. október 26. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 491. 70 A begyűjtési rendszer mielőbbi felszámolása már az egyetemisták követelései közé is bekerült. A műegyetemisták által 1956. október 22-én kiadott 16 pontos dokumentum így fogalmazta ezt meg: , Követeljük a beszolgáltatás azonnali eltörlését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását." Lásd: In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 18-19. a . Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy ez a követelés legmarkánsabban éppen a dunántúli megyékben jelentkezett. Vidékenként természetesen mutatkozott különbség abban, hogy melyik adófajtát találták a legsérelmesebbnek, s ebből kifolyólag ennek eltörléséért külön is síkra szálltak. Volt, ahol a fogatadó, több helyütt azonban a boradó volt kiemelve. Így volt ez a Szekszárd környéki parasztságnál is, ahol még azt is megfogalmazták, hogy helyre kell állítani a szekszárdi bor világhírnevét. Lásd: In: Izsák L.Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 533. 3 A megye dolgozó parasztságának követelése a megújuló kormánytól, 1956. október 27. In: Izsák L.Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 vidéki sajtója i. m. 405. A Szajla község munkástanácsának követelései, 1956. október 29. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 429.
