Oldal 108 [108]
Paraszti követelések 1956-ban » 107
tosságoknak megfelelő szövetkezeti formát, a legnagyobb önkéntesség elve
alapján. A legteljesebb autonómiájú érdekképviseletet biztosítsuk dolgozó
parasztsagunk részére.”!”
A parasztságot megnyomorító beszolgáltatási rendszer eltörlése nemcsak
Somogyban, hanem az egész országban a legáltalánosabb és a legerőteljesebb
igényként jelentkezett." Ehhez általában szorosan kapcsolódott két további
követelés: egyrészt az árrendszer korrigálása a termelési költségek figyelem¬
bevételével, másrészt pedig a begyűjtési intézményrendszer, azaz a begyűjtési
minisztérium, a megyei, járási és községi begyűjtési hivatalok felszámolása.
A mezőgazdasággal kapcsolatos állásfoglalások másik fontos csomópontja
a termelőszövetkezetekhez kötődött. Igen határozottan fogalmazódott meg,
hogy állítsák le az erőszakos kolhozosítást, tegyék lehetővé a téeszekből való
szabad kilépést, és szüntessék meg a tagositasokat!”!
Az eddigi követelések lényegében a Rákosi-korszakban elszenvedett sé¬
relmek orvoslására irányultak. Ha tovább vizsgáljuk a vidéki kiáltványok,
röplapok szövegét, akkor látható, hogy a gazdálkodói szabadság helyreállí¬
tása érdekében az addigi agrárpolitika valamennyi elemét kritika alá vették.
Megfogalmazódott az adók általános csökkentésének igénye.? A parasztság
mértékletességét mutatja, hogy Hajdú-Bihar megyében azt is hozzátették:
„Az adók megállapításánál összhangba kell hozni a termelők és az állam
érdekeit." A gazdák síkra szálltak a kötelező termelési szerződések, vala¬
mint a kötelező vetési tervek eltörléséért. , Követeljük a mezőgazdasági ter¬
melés irányítottságának eltörlését. Ne legyen az egyéni dolgozóknak meg¬
szabva, hogy miből mennyit s mit termeljen."
Szembetűnő sajátossága a paraszti követeléseknek, hogy meglepően ki¬
érleltek, kidolgozottak voltak. Az ország számos pontján valódi cselekvési
5 "A Hazafias Népfront Somogy Megyei Bizottsága Elnökségének 16 pontos követelése, 1956. október
26. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 491.
70 A begyűjtési rendszer mielőbbi felszámolása már az egyetemisták követelései közé is bekerült.
A műegyetemisták által 1956. október 22-én kiadott 16 pontos dokumentum így fogalmazta ezt meg:
, Követeljük a beszolgáltatás azonnali eltörlését és a termények okszerű felhasználását. Követeljük
az egyénileg gazdálkodó parasztok egyenrangú támogatását." Lásd: In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R.
(Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 18-19.
a . Az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy ez a követelés legmarkánsabban éppen a dunántúli
megyékben jelentkezett.
Vidékenként természetesen mutatkozott különbség abban, hogy melyik adófajtát találták a legsérel¬
mesebbnek, s ebből kifolyólag ennek eltörléséért külön is síkra szálltak. Volt, ahol a fogatadó, több
helyütt azonban a boradó volt kiemelve. Így volt ez a Szekszárd környéki parasztságnál is, ahol még
azt is megfogalmazták, hogy helyre kell állítani a szekszárdi bor világhírnevét. Lásd: In: Izsák L.¬
Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 533.
3 A megye dolgozó parasztságának követelése a megújuló kormánytól, 1956. október 27. In: Izsák L.¬
Szabó J.-Szabó R. (Szerk.): 1956 vidéki sajtója i. m. 405.
A Szajla község munkástanácsának követelései, 1956. október 29. In: Izsák L.-Szabó J.-Szabó R.
(Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai i. m. 429.