Seite 107 [107]
OCR
106 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal A parasztság követelései A vidéki városokban és községekben létrejött új hatalmi szervek nagy figyelmet szenteltek a parasztsággal, a földműveléssel, a gazdálkodással kapcsolatos kérdéseknek. Nagyon érdekes, hogy az egymástól távol eső és egymással nem kommunikáló településeken meglepően egységesen nyilvánult meg a parasztság. A különböző kiáltványok, felhívások közös jellemzője, hogy a bennük megfogalmazódó követelések meglehetősen egységesek." Hiába akarta az MDP a végletekig kiélezni a falusi osztályharcot, ez csak átmenetileg sikerült. 1956 őszén a paraszti társadalom eltérő helyzetű és érdekű csoportjai egységesen követelték a korábbi évek során elszenvedett sérelmek orvoslását. A paraszti követeléseket célszerű két csoportba elkülöníteni. Az elsőben azok találhatóak meg, amelyekben a falvak népe azonosult a forradalom és szabadságharc alapvető célkitűzéseivel. Kifejezésre jutott mindez abban, hogy elsősorban a szovjet csapatok kivonulását, a gyűlölt Államvédelmi Hatóság felszámolását, a többpártrendszer bevezetését szorgalmazták. Első pillanattól megfigyelhető volt a nemzeti függetlenség követelése és a nemzeti identitás hangsúlyozása is." A követelések második csoportjában azok említendőek meg, amelyeket a parasztság sérelmei diktáltak. Kaposváron az elsők között fogalmazták meg a mezőgazdasággal és a parasztság helyzetének javításával kapcsolatos elképzeléseket. Az október 25-én összeállított tizenhat pont közül érdemes felidézni a legfontosabbakat: , A dolgozó parasztság helyzetének gyökeres megváltoztatása érdekében követeljük a jobbágy rendszerű beszolgáltatás és adózás megváltoztatását, a dézsma eltörlését. Teremtsük meg a magyar sajá7 Az 1956-os paraszti követelések vizsgálatánál az alábbi forrásgyűjteményekre támaszkodtunk: Á. Varga László (Szerk.): 1956 Nógrád megye kronológiája és személyi adattára. A forradalom eseményei és aktív szereplői a megyében. Salgótarján 1996.; Csomor Erzsébet-Kapiller Imre (Szerk.): "56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai, 1956-1958. Zalaegerszeg 1996.; Csomor Erzsébet-Kapiller Imre: "56 Keszthelyen és a Keszthelyi járásban. A forradalom és a megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára. Zalaegerszeg 2006.; Gazdag István (Szerk.): 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei történetének válogatott dokumentumai. Debrecen 1993.; Izsák Lajos-Szabó József (Szerk.): 1956 a sajtó tükrében. 1956. október 22. - november 5. Bp. 1989.; Izsák Lajos-Szabó József-Szabó Róbert (Szerk.): 1956 plakátjai és röplapjai. Bp. 1991.; Izsák Lajos-Szabó József-Szabó Róbert (Szerk.): 1956 vidéki sajtója. Bp. 1996.; Kenedi János (Szerk.): A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. október 23. - november 9. Bp. 1989.; Somfay Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és könyvészet. Veszprém megye 1956. évi történetéhez, Veszprém 2012.; Szili Ferenc (Szerk.): Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Kaposvár 1995. Sürgették a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e, valamint karácsony, húsvét és pünkösd másodnapjának ünnepnappá, továbbá október 6-a nemzeti gyásznappá, október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánítását. Megfogalmazódott, hogy a honvédségnél a nemzeti hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell rendszeresíteni.
