Seite 107 [107]
106 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
A parasztság követelései
A vidéki városokban és községekben létrejött új hatalmi szervek nagy figyel¬
met szenteltek a parasztsággal, a földműveléssel, a gazdálkodással kapcsola¬
tos kérdéseknek. Nagyon érdekes, hogy az egymástól távol eső és egymás¬
sal nem kommunikáló településeken meglepően egységesen nyilvánult meg
a parasztság. A különböző kiáltványok, felhívások közös jellemzője, hogy
a bennük megfogalmazódó követelések meglehetősen egységesek." Hiába
akarta az MDP a végletekig kiélezni a falusi osztályharcot, ez csak átme¬
netileg sikerült. 1956 őszén a paraszti társadalom eltérő helyzetű és érdekű
csoportjai egységesen követelték a korábbi évek során elszenvedett sérelmek
orvoslását.
A paraszti követeléseket célszerű két csoportba elkülöníteni. Az elsőben
azok találhatóak meg, amelyekben a falvak népe azonosult a forradalom
és szabadságharc alapvető célkitűzéseivel. Kifejezésre jutott mindez abban,
hogy elsősorban a szovjet csapatok kivonulását, a gyűlölt Államvédelmi Ha¬
tóság felszámolását, a többpártrendszer bevezetését szorgalmazták. Első pil¬
lanattól megfigyelhető volt a nemzeti függetlenség követelése és a nemzeti
identitás hangsúlyozása is."
A követelések második csoportjában azok említendőek meg, amelyeket
a parasztság sérelmei diktáltak. Kaposváron az elsők között fogalmazták
meg a mezőgazdasággal és a parasztság helyzetének javításával kapcsolatos
elképzeléseket. Az október 25-én összeállított tizenhat pont közül érdemes
felidézni a legfontosabbakat: , A dolgozó parasztság helyzetének gyökeres
megváltoztatása érdekében követeljük a jobbágy rendszerű beszolgáltatás és
adózás megváltoztatását, a dézsma eltörlését. Teremtsük meg a magyar sajá¬
7 Az 1956-os paraszti követelések vizsgálatánál az alábbi forrásgyűjteményekre támaszkodtunk:
Á. Varga László (Szerk.): 1956 Nógrád megye kronológiája és személyi adattára. A forradalom ese¬
ményei és aktív szereplői a megyében. Salgótarján 1996.; Csomor Erzsébet-Kapiller Imre (Szerk.):
"56 Zalában. A forradalom eseményeinek Zala megyei dokumentumai, 1956-1958. Zalaegerszeg
1996.; Csomor Erzsébet-Kapiller Imre: "56 Keszthelyen és a Keszthelyi járásban. A forradalom és a
megtorlás dokumentumai, kronológiája és személyi adattára. Zalaegerszeg 2006.; Gazdag István
(Szerk.): 1956 dokumentumai Hajdú-Biharban. Az 1956-os forradalom Hajdú-Bihar megyei törté¬
netének válogatott dokumentumai. Debrecen 1993.; Izsák Lajos-Szabó József (Szerk.): 1956 a sajtó
tükrében. 1956. október 22. - november 5. Bp. 1989.; Izsák Lajos-Szabó József-Szabó Róbert (Szerk.):
1956 plakátjai és röplapjai. Bp. 1991.; Izsák Lajos-Szabó József-Szabó Róbert (Szerk.): 1956 vidéki saj¬
tója. Bp. 1996.; Kenedi János (Szerk.): A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások 1956. ok¬
tóber 23. - november 9. Bp. 1989.; Somfay Balázs: Veszprém megye ötvenhatban. Források és köny¬
vészet. Veszprém megye 1956. évi történetéhez, Veszprém 2012.; Szili Ferenc (Szerk.): Az 1956-os
forradalom Somogyban. Válogatott dokumentumok. Kaposvár 1995.
Sürgették a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e, valamint karácsony, húsvét és pünkösd má¬
sodnapjának ünnepnappá, továbbá október 6-a nemzeti gyásznappá, október 23-a nemzeti ünnep¬
pé nyilvánítását. Megfogalmazódott, hogy a honvédségnél a nemzeti hagyományoknak megfelelő
egyenruhát kell rendszeresíteni.