Oldal 106 [106]
Paraszti követelések 1956-ban e 105
a begyűjtési és adópapírokat is. Így jutott kifejezésre a diktatúrával való sza¬
kítás akarata. Ezt követően falugyűlést, népgyűlést hívta össze, amelyen —
gyakorolva a közvetlen demokráciát — megválasztották az új hatalmi szervet.
A választásokon a közösség által ismert, megbecsült személyiségek kaptak
bizalmat. Egyidejűleg többnyire megalakították a nemzetőrséget is.
A helyi forradalmi bizottságok azonnali megszervezése rámutat arra,
hogy az emberekben még elevenen élt a második világháború harcait azon¬
nal követő helyi hatalom kiépítésének tapasztalata. 1944-1945 fordulóján, a
front elvonulta után, alulról jövő kezdeményezésként országszerte megala¬
kultak a népi, nemzeti bizottságok." 1956 őszén a tanácsrendszer szétesésé¬
vel létrejövő hatalmi vákuumban szintén újraéledt az önszerveződés.
Ami a nemzetőrség megszervezését illeti, abban feltehetően az 1848-1849¬
es forradalom és szabadságharc emlékezete munkálhatott. A nép azonnali
döntéseiben természetesen meghatározó volt az is, hogy tudták: saját, önma¬
gukból szervezett fegyveres testület nélkül az érdekérvényesítés lehetetlen.
Nagyon sok helyen a rendőröket is bevonták a gyorsan szerveződő nemzet¬
őrségbe, a forradalom teremtette fegyveres testületbe.
Az említett két új intézmény öntevékeny, rendkívül gyors, napok alatt tör¬
ténő életre hívása a korabeli vidéki társadalom politikai érettségének egy¬
értelmű bizonyítéka." A fírissen megalakult testületek igyekeztek kezükbe
venni a település életének irányítását. Legfontosabb feladatként a rend és
a nyugalom megőrzését, a magántulajdon védelmét, valamint a közellátás
biztosítását jelölték meg.
Ezeknek az új hatalmi szerveknek és az élükre megválasztott , rendpárti
forradalmároknak"" nagy szerepük volt abban, hogy a Rákosi-korszakban
felgyülemlett feszültségek miatti leszámolás, bosszúállás csak ritkán fordult
elő. A falusi lakosság túlnyomó többsége azt vallotta, hogy meg kell várni,
amíg létrejönnek a független bíróságok, s rájuk kell bízni a korábbi sérelmek
rendezését.
4 1944 őszétől a Vörös Hadserek közeledtének hírére az addigi közigazgatási szervezet hivatalnokai
közül sokan elmenekültek. A romeltakarítás, a közélelmezés megszervezése, a termelés beindítása
stb. önszerveződésre késztette a helyi közösségeket. Különböző elnevezéssel - népi, nemzeti, üzemi
bizottságok - új hatalmi szervek alakultak községi és városi szinten. A nemzeti bizottságok nem¬
csak a helyi politika fórumaivá váltak, hanem végrehajtó, rendeletalkotó és időnként még bírásko¬
dási feladatokat is elláttak.
5 Gydni Gabor: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai. Forrás 38. (2006) 10. sz. 27-39.
16 Magyar B.: 1956 és a magyar falu i. m. 209.