Oldal 106 [106]
OCR
Paraszti követelések 1956-ban e 105 a begyűjtési és adópapírokat is. Így jutott kifejezésre a diktatúrával való szakítás akarata. Ezt követően falugyűlést, népgyűlést hívta össze, amelyen — gyakorolva a közvetlen demokráciát — megválasztották az új hatalmi szervet. A választásokon a közösség által ismert, megbecsült személyiségek kaptak bizalmat. Egyidejűleg többnyire megalakították a nemzetőrséget is. A helyi forradalmi bizottságok azonnali megszervezése rámutat arra, hogy az emberekben még elevenen élt a második világháború harcait azonnal követő helyi hatalom kiépítésének tapasztalata. 1944-1945 fordulóján, a front elvonulta után, alulról jövő kezdeményezésként országszerte megalakultak a népi, nemzeti bizottságok." 1956 őszén a tanácsrendszer szétesésével létrejövő hatalmi vákuumban szintén újraéledt az önszerveződés. Ami a nemzetőrség megszervezését illeti, abban feltehetően az 1848-1849es forradalom és szabadságharc emlékezete munkálhatott. A nép azonnali döntéseiben természetesen meghatározó volt az is, hogy tudták: saját, önmagukból szervezett fegyveres testület nélkül az érdekérvényesítés lehetetlen. Nagyon sok helyen a rendőröket is bevonták a gyorsan szerveződő nemzetőrségbe, a forradalom teremtette fegyveres testületbe. Az említett két új intézmény öntevékeny, rendkívül gyors, napok alatt történő életre hívása a korabeli vidéki társadalom politikai érettségének egyértelmű bizonyítéka." A fírissen megalakult testületek igyekeztek kezükbe venni a település életének irányítását. Legfontosabb feladatként a rend és a nyugalom megőrzését, a magántulajdon védelmét, valamint a közellátás biztosítását jelölték meg. Ezeknek az új hatalmi szerveknek és az élükre megválasztott , rendpárti forradalmároknak"" nagy szerepük volt abban, hogy a Rákosi-korszakban felgyülemlett feszültségek miatti leszámolás, bosszúállás csak ritkán fordult elő. A falusi lakosság túlnyomó többsége azt vallotta, hogy meg kell várni, amíg létrejönnek a független bíróságok, s rájuk kell bízni a korábbi sérelmek rendezését. 4 1944 őszétől a Vörös Hadserek közeledtének hírére az addigi közigazgatási szervezet hivatalnokai közül sokan elmenekültek. A romeltakarítás, a közélelmezés megszervezése, a termelés beindítása stb. önszerveződésre késztette a helyi közösségeket. Különböző elnevezéssel - népi, nemzeti, üzemi bizottságok - új hatalmi szervek alakultak községi és városi szinten. A nemzeti bizottságok nemcsak a helyi politika fórumaivá váltak, hanem végrehajtó, rendeletalkotó és időnként még bíráskodási feladatokat is elláttak. 5 Gydni Gabor: A forradalom társadalomtörténeti paradoxonjai. Forrás 38. (2006) 10. sz. 27-39. 16 Magyar B.: 1956 és a magyar falu i. m. 209.
