Page 102 [102]
Paraszti követelések 1956-ban e 101
A visszaesés másik fontos vonása - emeli ki a szerző -, hogy a talaj termelő ¬
erejét is érintette. , A föld termelőereje mindegyik bejárt somogyi faluban
csökkent. Egyrészt, mert a kevesebb a jószág kevesebb trágyát termel. Más¬
részt mert 1951-53-ban - a tulajdon megbizonytalanodása egyéb okok miatt
- sem az egyéniek, sem a termelőszövetkezetek nem hordták ki rendszeresen
a meglévő trágyát sem a földekre. Harmadrészt, mert megbomlott a helyileg
kialakult vetésforgó, s a föld egy részébe két vagy több éven át gabona után
került a gabona, kukorica után a kukorica, és így tovább. Negyedrészt, mert
mindenütt csökkent - kisebb vagy nagyobb mértékben - a talajjavító, nit¬
rogéngyűjtő takarmányfélék vetési aránya. Ötödrészt, mert csökkent a ka¬
pásnövények termőterülete, és a meglévőt is kevesebbszer kapálták, ami a
gyomok elburjánzásához vezetett. Hatodszor, mert minden faluban száz és
száz holdak hanyagolódtak el."
A visszaesés harmadik fontos vonását pedig abban látta a szerző, hogy
,ezekben az években lecsökkent, majd csaknem teljesen elmaradt a pa¬
rasztgazdaságok százainak csekély, de összességében óriási jelentőségű
akkumulációja"." A fejezet végén igen figyelemreméltó következtetést fogal¬
mazott meg: , A somogyi példák is megmutatják, hogy mezőgazdasági poli¬
tikánk 1953 előtt bűvös körbe keveredett: a kollektív gazdaságok gyorsütemű
létrehozása érdekében éppen azokat az anyagi és szellemi termelőerőket
nyomta el és kapcsolta ki, amelyekre a szövetkezeti gazdaság megalapozá¬
sához, a közös termelés lendületes megindításához, az első évek átmeneti
nehézségeinek leküzdéséhez szükség lett volna."
A somogyi tapasztalatokra építő tanulmány nemcsak diagnosztizálta
a magyar mezőgazdaság és az agrártársadalom válságát, hanem a lehetséges
kivezető utakat is felvázolta: , a kollektív, nagyüzemi termelést ne az egyéni
termelés korlátozása és sorvasztása útján segítsük életre, hanem ellenkező¬
leg, az egyéni gazdaság virágzása, termelőerőinek fejlődése alapján hozzuk
létre."" Ennek előmozdítása érdekében a tanulmány utolsó fejezetében a szer¬
ző meglehetősen részletes javaslatokat fogalmazott meg. Nem nehéz észre¬
venni, hogy ennek szemléleti alapját Nagy Imre 1948-1949-es agrárkoncep¬
ciója képezte.
A tanulmány szövegének ismeretében nem meglepő, hogy 1956. október
19-én forró hangulatú és tartalmas vitára került sor Kaposváron. A részt¬
vevők élesen és őszintén fogalmazták meg mondanivalójukat. A vita anya¬
gából csak néhány markáns megállapítást emelünk ki: , Nagyon jól tudjuk,
hogy a magyar parasztságot [...] teljesen leigázták, hogy a magyar parasztság
Uo. 377-378.
Uo. 379.
7 Uo. 390.
6