Seite 99 [99]
98 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
tési kötelezettségeiket késve, illetve részben teljesítették. A másik tömeges
ellenállási forma abból adódott, hogy azok, akiket ősszel bekényszerítettek
a téeszbe, úgy vállalták a belépést, hogy majd csak tavasszal kezdik a közös
munkát. Ehelyett azonban mindent megtettek, hogy akadályozzák az állata¬
ik, felszereléseik közösbe adását, s nem voltak hajlandók a közös munkaszer¬
vezet kialakítására sem. 1956 nyarán a helyzet tovább rosszabbodott, mivel
a Dunántúlon (főleg Zala, Vas, Baranya, Somogy és Győr-Sopron megyében)
megsokasodtak a kilépési törekvések."
A Zala Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1956. júliusi jelentésében így
számolt be erről: , Azzal térnek ki a közös munka elől, hogy erőszakkal kény¬
szeritettek öket a tsz-be. [...] Megyeszerte egymast figyelik, szinte szervezet¬
ten tájékoztatják egymást, és következetes halogatásokkal, kifogások keresé¬
sével, ígérgetéssel bújnak ki a közös munka alól. [...] Azt hangoztatják, hogy
ha 6 hónapig nem kezdik meg a közös munkát, érvényét veszti az aláírás."
A PB szeptember végén már több dunántúli megye válságos helyzetét tár¬
gyalta. Baranyából mintegy 12 olyan szövetkezetet jeleztek, ahol , a tagság
a föloszlás gondolatával foglalkozik" és ahol ,a szokásosnál több a kilépő
vagy a termelőszövetkezetet önként elhagyó tag." Győr megyéből már egye¬
nesen azt jelentették, hogy ,a termelőszövetkezetek a megye községeinek
egész sorában fölbomlóban vannak [...], amiből országos bajok lesznek." Vas
megye is szóba került, ahol 20 helységben alakult ki válságos helyzet."
1956-ban gyakorlatilag már nem volt olyan rétege a falusi társadalomnak,
amelyet ne sújtott volna a megelőző évek paraszt- és faluellenes politikája.
Nem volt olyan gazda, akit ne nyomasztott volna begyűjtési és adótartozás,
rosszabb esetben a rendőrséggel vagy bírósággal is meggyűlt a baja. Szinte
mindenkinek a földjével történt valami: vagy betagosították egy részét a té¬
esz nagyüzemi tábláiba, vagy a tulajdonos maga ajánlotta fel az államnak,
hogy meneküljön a teljesíthetetlenné váló terhek elől. Az 1956-os forradalom
napjaiban ez az óriási feszültség utat keresett magának. Miként, milyen cse¬
lekvési formákban? Erről szól a következő fejezet.
16 "A téeszek válsága olyannyira súlyosbodott, hogy a legfelső pártvezetés is kénytelen volt foglalkozni
a problémával. MNL OL M-KS-276.f. 53/298. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. augusztus
9-én tartott üléséről.; 276.f. 53/304. ő. e. I. kötet Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. szeptember
28-án tartott üléséről.
4. MNLZML 57. f. Zala Megyei Tanács Vb. Mezőgazdasági Igazgatósága iratai 1953-—1956. 12. ő. e. Je¬
lentés a termelőszövetkezetek jelenlegi helyzetéről. 1956. július 2.
48 MNL OL M-KS 276.f. 53. cs. 304. ő. e. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1956. szeptember 28-án tar¬
tott üléséről. 2. A KV Mezőgazdasági Osztályának jelentése Vas, Győr, Zala, Somogy és Baranya
megyék egyes termelőszövetkezeteiben tapasztalható kilépési törekvésről. Ea.: Lőrincz József.