A Nagy Imre-kormány minden mezőgazdasági termelő helyzetén könnyí¬
tett. A téeszek, téeszcsék nagyobb kedvezményeket kaptak, mint az egyéni
gazdálkodók, de az erőszakkal létrehozott gazdaságokat ezzel sem tudták
egyben tartani. Abból adódóan, hogy Nagy Imre miniszerelnöki bemutat¬
kozó beszéde éppen az aratási munkák idején hangzott el, óriási lett a tétje
az azonnali kilépésnek, annak ellenére, hogy a miniszterelnök egyértelmű¬
vé tette: ,,[...] azok a termelőszövetkezeti tagok, akik vissza akarnak térni az
egyéni gazdálkodáshoz, mert ott vélik megtalálni a boldogulásukat, a gazda¬
sági ev végén kiléphessenek a termelöszövetkezetböl.”” A tagok számottevő
része azonnal fel akart hagyni a közös munkával, az aratást már egyénileg
akarta végezni. Számos helyről érkezett jelentés arról is, hogy a tagok meg¬
kezdték a jószágállomány szétosztását és egykori földjükre is bejelentették
igényüket. Az általános gyakorlat azonban az volt, hogy elkezdték összegyűj¬
teni a kilépési nyilatkozatokat.
1953 július végéig az FM kimutatása szerint 659 gazdaság jelentette be fel¬
oszlási szándékát az 5217 téesz és téeszcsé közül." Legintenzívebben az alábbi
három megyében jelentkezett a felbomlás: Somogy megyében a 308 téeszcsé
közül 94 (a tabi járásból 36, kaposvári járásból 15), Szabolcs-Szatmár me¬
gyében 495 téeszcsé közül 187 (a nyírbátori járásból 53, a kemecsei járásból
30 tsz), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig a 401 téeszcsé közül 68 je¬
lentette be a feloszlási szándékát. A megyei tanácsok jelentései alapján úgy
tűnt, hogy az elkövetkező időszakban 108 önálló téeszből, 505 III. típusú és
38 I.-II. típusú téeszcséből várható még nagyobb arányú kilépés. Ez Szolnok,
Nógrád valamint Baranya és Fejér megyét érintette."
Az országos agrárirányító szervek beérkezett információk alapján a követ¬
kező tendencia bontakozott ki: , Általában azok a tsz-i tagok akarnak kilépni,
akik az elmúlt év őszén vagy a tél folyamán léptek be. Mivel az elmúlt évben
a tsz-ek gazdasági eredményei rendkívül gyengék voltak, a belépők nagyré¬
sze gazdasági kényszerből lett a tsz tagja. Többen hangoztatták annak idején,
hogy azért lépnek be, mert a beadás teljesítése után nem maradt meg földjük
bevetéséhez szükséges vetőmag és takarmánygabona sem. A belépők jelentős
részével szemben pedig különféle nyomást és erőszakot alkalmaztak."