Oldal 89 [89]
88 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
mutatkozó beszédét 1953. július 4-én tartotta meg, ebben ismertette az , új
szakasz" politikájának tervezett intézkedéseit. Nyíltan beszélt arról, hogy
a mezőgazdaság gyakorlatilag , belső gyarmattá" vált. , A túlzott iparosítás,
főképpen a nehézipar túl gyors fejlesztése és a vele járó nagyarányú beruhá¬
zások mellett, az ország anyagi erőforrásaiból nem futotta a mezőgazdaság
fejlesztésére. Ennek következtében az ipar, de elsősorban, sőt csaknem kizá¬
rólag a nehézipar túlzottan gyors ütemű fejlődése mellett a mezőgazdasági
termelés megrekedt, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének
nyersanyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari munkásság és általá¬
ban a lakosság növekvő élelmiszerszükségleteinek kielégítését. A kormány
egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökken¬
tésével egyidejűleg lényegesen emelje a mezőgazdasági beruházásokat a ter¬
melés minél gyorsabb és nagyobb arányú fellendítése érdekében."
Világosan megfogalmazta azt is, hogy az agrárium mely szereplőire lehet
alapozni a kibontakozási programot: , Ismeretes, hogy mezőgazdasági terme¬
lésünk döntően az egyéni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az
ország nemcsak hogy nem nélkülözheti, ellenkezőleg, országos érdek terme¬
lésük fejlesztése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány
elsőrendű feladatának tekinti az egyéni gazdaságok termelésének felkarolá¬
sát, termelési és munkaeszközökkel, felszerelésekkel, műtrágyával, nemesí¬
tett vetőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megsegítését."
A Nagy Imre-kormány programja a lakossági életszínvonal emelését, az
ellátási zavarok megszüntetését olyan helyzetben ígérte meg, amikor szinte
mindenből hiány volt. Hogyan tervezték ezt megvalósítani? Elhatározták,
hogy csökkentik az ipari, és azon belül főleg a nehézipari beruházásokat. Az
így felszabaduló erőforrásokat a mezőgazdaság, a fogyasztási cikkeket gyár¬
tó ágazatok, valamint a lakásépítés területére csoportosítják át. Ugyanakkor
az évközi módosítással járó nehézségek 1953-ban már eleve korlátot szab¬
tak a beruházás-politikai változásoknak. Az is nyilvánvaló volt, hogy az ipar
szerkezete, műszaki színvonala olyan torzulásokat mutatott, melyek gyors
korrekciójára nem volt remény.
Ezeket a korlátokat számba véve a vezetés az agrárpolitikára helyezte
a hangsúlyt. Ezt jelezte, hogy a Minisztertanács 1953 második felében né¬
hány hónap alatt közel ötven határozatban foglalkozott a mezőgazdasággal."
+ A miniszterelnöki expozé 1953. július 4-én. In: Kovács Lajos Péter (Szerk.): A Nagy Imre vonal. Do¬
kumentumválogatás. Bp. 1989. 251-252.
5 Uo. 253.
Petö I.-Szakacs S.: A hazai gazdasäg i. m. 250-258.
7 Az 1953-as esztendé legfontosabb mezőgazdasági vonatkozású rendeletei az alábbiak voltak. Lásd:
10. sz. tvr. A beadás elmulasztása miatt kivetett kártérítések törléséről, a beadási hátralékok elen¬
gedéséről, valamint a termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének 1096-os csökkentéséről.; 18.