Seite 81 [81]
80 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
row
családnak nem kellett lemondani sem a férj stabil havi keresetérdél, tarsada¬
lombiztosítási ellátásáról, sem pedig kis parcellájuk tulajdonjogáról. Ennél
még fontosabb volt, hogy mindegyikük igényt tartott a háztájira, amelynek
egy hold területével ugyanúgy megtalálták a számításukat, hiszen többnyire
a saját földjük sem volt több." Az előnyök közé tartozott még, hogy ekkor a
téesztagokra még alacsonyabb beadási kötelezettségek vonatkoztak, mint az
egyéni gazdakra.**
Ezzel a sajátos összetételű tagsággal kellett volna több mint 200 kh-at
megművelni. Nem meglepő tehát, hogy az első év végén alig tudtak ered¬
ményt felmutatni: nem volt állatállományuk, csak növénytermesztéssel fog¬
lalkoztak. Bár a zárszámadás után a téeszcsé üzemi alapszervében megtar¬
tott taggyűlésről készült jegyzőkönyv igen szűkszavú, annyi azért kiderül,
hogy a munkafegyelemmel komoly gondok voltak. Ezt azzal magyarázták,
hogy nem alkalmazták megfelelően sem a munkaegységrendszert, sem a kö¬
zös munkaszervezetet.?
A téesz gyenge, mondhatni botrányos teljesítményéről többen is említést
tettek a falubeliek közül. Egyik interjúalanyom úgy emlékezett vissza, hogy
nagyapja, aki tagja volt a téesznek, a többi téesztaggal délig általában a kocs¬
mában múlatta az időt." Egy másik interjúalany pedig egy olyan történe¬
tet mesélt el, amely a téesztagok hozzá nem értését volt hivatott bizonyítani.
A raktárban hasonló zsákokban egymás mellett tárolták a cementet és a mű¬
trágyát, s a téesztagok a cementet szórták ki a földekre a műtrágya helyett."
1951 folyamán a tagok száma és a földterület nagysága a megyében közel
két és félszeresére nőtt, e látványos növekedés mögött azonban gyenge telje¬
sítményű, instabil téeszcsék húzódtak meg." A többségében szegényparaszti
tagság állatot, felszerelést alig-alig vitt be aközös gazdaságba, de közös épü¬
letekkel és istállókkal is csak ott rendelkeztek, ahol valamelyik kulákgazda
épületét igénybe tudták venni. À mihälygergei téeszhez hasonléan sok helyen
közös állatállomány sem volt. A legfőbb gondot azonban mégis az jelentette,
hogy 1951-ben országosan egységesítették a téeszcsék munkadíj-szabályo¬
A gazdalajstrom minden téesztag esetében 1 kh háztájit mutatott ki, ami azért érdekes, mert az ek¬
kor érvényes szabályozás szerint ennél kevesebb (maximum 4-4 hold) járt volna. 205/1950. (VIII.
1.) M.T. sz. rendelet az önálló termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok működési
szabályzatának módosításáról. TRHGY 1950. 385-387.
*4 Erdmann Gy.: Begytijtés i. m. 119.
MNLNML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ö. e. Mihälygerge közseg pärtszervezet vezetösegi üleseinek, tag¬
gyüleseinek jegyzökönyvei. A Beke Tszcs üzemi alapszervenek 1952. februär 29-i taggyülesi jegyzö¬
könyve.
A szerző interjúja F. J-sal, 2013. jülius 5. (A szerző tulajdonában)
§7 "A szerző interjúja V. J-fel, 2013. február 4. (A szerző tulajdonában)
1951 végén 105 termelőszövetkezet, valamint termelőszövetkezeti csoport működött a megyében
3286 családdal, 4508 taggal és összesen 22 775 kh földterülettel. Nógrád megye statisztikai adatai i.
m. 119-122.