Seite 79 [79]
78 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
kezén van. Ipari munkások családtagjaiból eddig beléptek a tszcs-be 66-an
186 kh földterülettel. Ez a szám is mutatja azt, hogy komoly feladatok állanak
ezen a vonalon elöttünk.”’”” Még azt is hozzátették, hogy a kétlakiak közül
sokan el sem fogadták a felajánlott ingatlant.
A kétlakiak makacs ellenállásán nem lehet csodálkozni, hiszen mindaz,
ami év közben történt a következő világháborúra készülés jegyében (jegy¬
rendszer bevezetése, a legfontosabb mezőgazdasági termékek és termények
szabad forgalmazásának, szállításának, szabadpiaci árusításának tilalma
stb.), még jobban felértékelte kis földjüket, onnan ugyanis legalább az önel¬
látásukat biztosítani tudták." Ragaszkodásukat a földhöz az sem befolyásol¬
ta, hogy éppen 1951-ben a beszolgáltatás alól mentesülők földterülethatárát
5 kh-ról levitték 1 kh-ra. Ezzel éppen azokat a kétlaki családokat célozták
meg, akiknek csak néhány holdja volt."
A beszolgáltatási rendszer módosításával akommunista vezetés egy másik
rétegnek is igyekezett elvenni a kedvét az egyéni gazdálkodástól. Az 1951¬
es rendelet az 5-15 kh közötti birtokosok terheit háromszorosára növelte.
A hirtelen megugró terhekre azonban ez a réteg sem úgy reagált, ahogy a ha¬
talom remélte. A téeszcsébe való belépés helyett a kisparaszti, középparasz¬
ti családokból egy-egy férfi családtag igyekezett az ipari üzemekben vagy a
bányákban elhelyezkedni. Ez nem volt nehéz, hiszen a felemelt ötéves terv
nehézipari mutatóinak teljesítése miatt Nógrádban is intenzív munkaerő-to¬
borzás zajlott." Ahelyett tehát, hogy a kétlakiak köre szűkült volna, egyre
többen választották ezt az életmódot." Olyan „maga-ura” parasztok is, akik
korábban lenézték azokat a családokat, amelyekből bérmunkásként dolgoz¬
tak a falun kívül."
A kétlakiakra Mihálygergén is egyre nagyobb nyomás nehezedett. 1951
tavaszán, amikor a tanács először kezdett el konkrétan foglalkozni a téesz¬
csészervezéssel, a vb elnöke kimondta: , A kétlakiságot senki sem akarja
7 MNLNMLXXXV31.a. 1951. 25. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1951. július
31-i üléséről.
7" Honvari Janos: XX. szazadi magyar gazdasägtörtenet. Transzformäciök, rendszerek. Bp. 2006. 143¬
235.
” Erdmann Gy.: Begytjtes, beszolgaltatas i. m. 105-112.
> 1951-ben hat, 1952-ben hét, s még 1953-ban is négy új bányát létesítettek Nógrádban. A fokozódó
munkaerő-szükséglet kielégítése érdekében 1951-ben a megyén belül kilencszázhatvan fő, a megyén
kívül pedig hatszáz fő toborzását kellett lebonyolítani a Nógrád Megyei Tanács Munkaerőtartalé¬
kok Hivatalának. Jakab S.: Nógrád megye i. m. 165-167.
7-5 MNLNML XXXV3ı.a. 1951. 26. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1951. de¬
cember 18-i üléséről.
7 — Hasonló jelenség volt megfigyelhető az ugyancsak sok ipari munkalehetőséggel rendelkező Veszp¬
rém megyében is. Farkas Gyöngyi: Paraszti társadalom és kollektivizálás Veszprém megyében
(1948-1956). In: Estók János (Szerk.): A Magyar Mezögazdasägi Müzeum Közlemenyei 2001-2004.
Bp. 2004. 224-242.