Oldal 76 [76]
Egy makacs nógrádi falu és a kollektivizálás, 1949-1953 e 75
Nem volt sokkal jobb véleménye a párttag bányászokról, ipari munkások¬
ról sem. , Minél jobban emelkedik az élet színvonalunk, annál nagyobb az
elégedetlenkedők száma. Szerintem annak tudható be, hogy az ipari dolgo¬
zóink csaknem az egész félparaszt. 2 kat.h. földtől 11 kh-ig rendelkeznek és a
jobboldali szociáldemokraták részéről könnyen befolyásolhatók, különösen
azóta mióta az üzemi pártszervezetekhez lettek átigazolva. Azóta a mi párt¬
szervezetünket nem látogassák. Taggyűlésre, párt napra nem járnak, sem a
mi, sem az üzemi pártszervezeteknél semmilyen párt munkába bevonni őket
lehetetlenség. Ki bújnak minden pártmunka alól azzal az ürüggyel, hogy ők
az üzemi párt szervezethez tartoznak."
A kötelező éberség jegyében a párttitkár hozzálátott, hogy feltárja: vajon
ki irányítja és látja el információval azokat a bányászokat, akik az , ellenség
hangját fújják". Az MDP korabeli hivatalos ellenségképéből merítve nem volt
nehéz megtalálni a bűnbakokat: a kulákokat és a papot." A falusi osztály¬
harcot a községben az is nehezítette, hogy a kulákként megbélyegzett csalá¬
doknál a kétlaki bányászok, illetve családtagjaik 1945 előtt gyakran vállaltak
idénymunkát, s az ekkor kialakult kapcsolati, szolidaritási hálók sokszor
erősebbnek bizonyultak a propagandánál. A kulákcsaládok leszármazottai
több ilyen esetről is beszámoltak. Volt olyan, hogy a végrehajtó elől elmene¬
kített burgonyakészletet a kulákcsalád szomszédjában lakó bányász rejtette
el, vállalva ezzel nemcsak a , kulákbérenc" megbélyegzést, hanem a büntető¬
jogi felelősségre vonást is.?
Az említett szolidaritás és segítségnyújtás a helyi társadalom ellenállásá¬
nak megnyilvánulása volt. Csakúgy, mint a tömeges templomba járás, vagy
éppen a gyerekek hittanra való beíratása. Sokat elárul a község vallásosságá¬
ról, hogy 1926/27-ben a helyiek adakozásával és munkájával épült fel az új
templom. A falunak saját plébániája nem volt, a szomszédos Litkéről járt át a
plébános. Miséinek hatásosságát maga a párttitkár is kénytelen volt elismer¬
ni. Az 1951 húsvét vasárnapi mise kapcsán például feljegyezte: olyan sokan
mentek el, hogy be sem fértek a templomba. A fő gondot mégis abban látta,
hogy , a pap egyetlen misével annyit árt, hogy azt egy évnyi népnevelő mun¬
kával sem tudják helyrehozni".? Ez a probléma akkor vált igazán kiélezetté,
amikor a megemelt tervek teljesítése miatt a dolgozókat egyre gyakrabban
rendelték be vasárnapi munkára. A katolikus bányászokat viszont erre nem
© Uo.
* MNLNML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. ő. e. Partalapszervezetek titkarainak jelentései a partépitémunka
tapasztalatairól. L. L. mihálygergei párttitkár jelentése, 1951. március 24.
A szerző interjúja F. J-néval, 2012. március 10. (A szerző tulajdonában)
® MNLNML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. 6. e. Pärtalapszervezetek titkärainak jelentesei a pärtepitömunka
tapasztalatairöl. L. L. mihälygergei pärtitkär jelentese, 1951. märcius 22.