Oldal 73 [73]
OCR
72 s A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal jó ideje prés alatt voltak, zaklatásuk mindennapos gyakorlattá vált. Ebben bizonyosan szerepet játszott, hogy az adórendszer mellett évek óta működött a mezőgazdasági termények kötelező beadása. Az előző két fejezetben számos példa található, hogy a progresszivitás elve (, fizessen többet, akinek többje van") és a súlyos büntetőszankciók révén mindkét intézmény túllépett a gazdasági nyomásgyakorlás szokásos keretein, s az állami erőszak-alkalmazás eszközévé vált. Feléledt továbbá a listakészítés gyakorlata is egy új adónem, a népnyelvben kulákadóként ismert mezőgazdaság-fejlesztési járulék bevezetése révén. A községben hét család került fel a mezőgazdaság-fejlesztési járulék fizetésére kötelezettek listájára, majd 1950-ben a szőlő és gyümölcsös felszorzása révén még két család." Kétlakiak - válaszút előtt Bár 1950 második felében a megyei pártbizottság be akarta hozni a szövetkezetek szervezésében a tervezetthez képest mutatkozó lemaradást, a kitűzött célok újfent nem teljesültek." A megyei pártbizottság megtalálta a megfelelő bűnbakokat, állásfoglalásuk szerint a kulák és a klerikális reakció befolyása alatt álló kétlakiak miatt nem sikerült a téeszszervezés terén eredményeket elérni." Ekkor Nógrád megye dolgozóinak nagyjából egyharmada már távol lakott a munkahelyétől. A legnagyobb számban a bányászok ingáztak (legalább 2200 fő), a többiek az acélárugyárba (kb. 900 fő), a tűzhelygyárba és az öblösüveggyárba (mintegy 1000 fő) jártak be naponta dolgozni a környező falvakból." A fenti helyzetértékelésben bizonyosan szerepet játszott, hogy az országos pártvezetés is egyre többet foglalkozott a kétlakiakkal, s közülük elsősorban a bányászokkal. Ennek kapcsán először is Rákosinak az MDP Központi Vezetősége 1950. október 27-i ülésén elhangzott felszólalására kell utalni. Itt Rákosi új irányt adott a kétlakiakkal kapcsolatos politikának. Bevezetésképp 15 . Összességében a Varga és a Fenes család különböző ágaiból három-három fő, a Ferkó és a Lenkó családból pedig egy-egy fő. MNL NML XXIII. S 774. d. Mihálygerge Község Tanácsának nem iktatott iratai. Gazdalajstrom 1951-1956. 5 A megye szántóterületének 4,3590-án (országosan 6,699-án) folyt szövetkezeti termelés, továbbá a szántóföld 6,796-án (országosan 6,190-án) állami gazdaságok tevékenykedtek. Nógrád megye statisztikai adatai, 1950-55. Bp. 1956. 119. 5 Sőt a megye begyűjtési és adófizetési hátralékaiért is őket tették felelőssé. Nógrád megye 1950-ben 96,4%-ra teljesitette kenyergabonäböl, 60,7%-ra burgonyäböl, 55,6%-ra szälastakarmänyböl, 55%-ra napraforgóból a beadási kötelezettségét, ezzel a megyék begyűjtési versenyében a sereghajtók közé tartozott. MNL NML XXXV31.a. 1951. 22. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1951. január 22-i üléséről. 5 Jakab S.: Nógrád megye i. m. 207-213.
