OCR
Egy makacs nógrádi falu és a kollektivizálás, 1949-1953 e 71 figyelmét, hogy minden elvtárs vegye fel a szoros kapcsolatot a dolgozó parasztságunkkal, és neveljük, oktassuk a parasztságunk arra, hogy micsoda jövőt biztosít a nagyüzemi gazdálkodás?"."? Nem véletlenül került elő ez a téma ilyen hangsúlyosan a mihálygergei pártalapszervezetben. A kezdeményezés a megyei vezetéstől jött, a háttérben viszont az országos szintről érkező bírálat húzódott meg. Nógrádban a szövetkezeti szektor szántóterületi részesedése mindössze 4,696 volt, s ezzel a megye 1949/50 fordulóján országos viszonylatban az utolsó helyen állt." Hiába születtek meg a hangzatos párthatározatok 1950 elején,* sem a megyei, járási vezetésnek, sem a helyi pártalapszervezeteknek nem maradt energiájuk a téesz-agitációra. Tavasszal a pártvezetőség megújítása körüli teendők, majd a tanácsválasztások előkészítése, a képviselő-testület és a végrehajtó bizottság tagjainak kiválogatása volt a legfőbb feladat. A szakirodalom egyetért abban, hogy az áttérés a tanácsrendszerre legalizálta a falu tradicionális hatalmi viszonyaiban megindult átrendeződést." 1945 előtt a falusi társadalom elitjébe a leggazdagabb paraszti családok mellett a pap, a tanító és a jegyző is beletartozott. Az új elit meghatározó szereplőjévé már a párttitkár és a tanácselnök vált, s melléjük bekerültek az új gazdasági szervezetek, elsősorban a téeszek és gépállomások vezetői is. A szakirodalom főként azt hangsúlyozza, hogy az elitcsere a legtöbb helyen az idegenek uralmával járt, azaz kívülről és felülről hoztak új vezetőket. A mihálygergei eset viszont több szempontból is sajátosnak tekinthető. Ahogy említettem, a párttitkár helyi volt, s érdekes módon a tanács vb-elnökét sem kívülről hozták. A posztra T. V., az addigi körjegyző került, aki nem volt ugyan mihálygergei származású, de már 1945 óta a faluban dolgozott." A tanácsi végrehajtó bizottság összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a már jelzett átrendeződés ekkor teljesedett be: a gazdatársadalom korábbi helyi képviselőit a 7119-es kommunisták és a szegényparasztság képviselői váltották föl. A módos családok ellehetetlenítésére Mihálygergén is a kuláklista jelentette a kiindulópontot. Míg 1950 folyamán a téesz-agitáció terén sem a megyében, sem helyi szinten nem történt komoly előrelépés, addig a kulákok már 3 MNL NML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1950. március 5-i taggyűlés jegyzőkönyve. 4 1949 végén a huszonnégy téeszcsé mellett tíz állami gazdaság és hat gépállomás működött a megyében. Jakab S.: Nograd megye i. m. 192., 199-200. #5 MNLNMLXXXV31.a. 1950. 16. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1950. február 6-i üléséről. 16 Gyarmati Gy.: A Rakosi-korszak i. m. 160-164.; Marelyn Kiss Jözsef-Valuch Tibor: Rekviem a parasztsägert. Hat falu - egy sors. Kalocsa—Bp. 2011. 41-102. ” K6zigazgatasi palyajat Rimócon helyettes segédjegyzőként kezdte, s ugyanilyen minőségben 1938ban Nagylócra került. Bátorfaluba 1939 márciusában nevezték ki körjegyzőnek. 1945-ben Litkén lett körjegyző, majd 1945. november 2-tól kinevezett körjegyző Mihálygergén.