Seite 72 [72]
Egy makacs nógrádi falu és a kollektivizálás, 1949-1953 e 71
figyelmét, hogy minden elvtárs vegye fel a szoros kapcsolatot a dolgozó pa¬
rasztságunkkal, és neveljük, oktassuk a parasztságunk arra, hogy micsoda
jövőt biztosít a nagyüzemi gazdálkodás?"."?
Nem véletlenül került elő ez a téma ilyen hangsúlyosan a mihálygergei
pártalapszervezetben. A kezdeményezés a megyei vezetéstől jött, a háttér¬
ben viszont az országos szintről érkező bírálat húzódott meg. Nógrádban
a szövetkezeti szektor szántóterületi részesedése mindössze 4,696 volt, s ezzel
a megye 1949/50 fordulóján országos viszonylatban az utolsó helyen állt."
Hiába születtek meg a hangzatos párthatározatok 1950 elején,* sem a me¬
gyei, járási vezetésnek, sem a helyi pártalapszervezeteknek nem maradt
energiájuk a téesz-agitációra. Tavasszal a pártvezetőség megújítása körüli te¬
endők, majd a tanácsválasztások előkészítése, a képviselő-testület és a végre¬
hajtó bizottság tagjainak kiválogatása volt a legfőbb feladat. A szakirodalom
egyetért abban, hogy az áttérés a tanácsrendszerre legalizálta a falu tradici¬
onális hatalmi viszonyaiban megindult átrendeződést." 1945 előtt a falusi
társadalom elitjébe a leggazdagabb paraszti családok mellett a pap, a tanító
és a jegyző is beletartozott. Az új elit meghatározó szereplőjévé már a párttit¬
kár és a tanácselnök vált, s melléjük bekerültek az új gazdasági szervezetek,
elsősorban a téeszek és gépállomások vezetői is. A szakirodalom főként azt
hangsúlyozza, hogy az elitcsere a legtöbb helyen az idegenek uralmával járt,
azaz kívülről és felülről hoztak új vezetőket. A mihálygergei eset viszont több
szempontból is sajátosnak tekinthető. Ahogy említettem, a párttitkár helyi
volt, s érdekes módon a tanács vb-elnökét sem kívülről hozták. A posztra T.
V., az addigi körjegyző került, aki nem volt ugyan mihálygergei származású,
de már 1945 óta a faluban dolgozott." A tanácsi végrehajtó bizottság össze¬
tételét vizsgálva megállapítható, hogy a már jelzett átrendeződés ekkor telje¬
sedett be: a gazdatársadalom korábbi helyi képviselőit a 7119-es kommunisták
és a szegényparasztság képviselői váltották föl.
A módos családok ellehetetlenítésére Mihálygergén is a kuláklista jelentet¬
te a kiindulópontot. Míg 1950 folyamán a téesz-agitáció terén sem a megyé¬
ben, sem helyi szinten nem történt komoly előrelépés, addig a kulákok már
3 MNL NML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, tag¬
gyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1950. március 5-i taggyűlés jegyzőkönyve.
4 1949 végén a huszonnégy téeszcsé mellett tíz állami gazdaság és hat gépállomás működött a megyé¬
ben. Jakab S.: Nograd megye i. m. 192., 199-200.
#5 MNLNMLXXXV31.a. 1950. 16. ő. e. Jegyzőkönyv az MDP Nógrád Megyei Bizottságának 1950. feb¬
ruár 6-i üléséről.
16 Gyarmati Gy.: A Rakosi-korszak i. m. 160-164.; Marelyn Kiss Jözsef-Valuch Tibor: Rekviem a pa¬
rasztsägert. Hat falu - egy sors. Kalocsa—Bp. 2011. 41-102.
” K6zigazgatasi palyajat Rimócon helyettes segédjegyzőként kezdte, s ugyanilyen minőségben 1938¬
ban Nagylócra került. Bátorfaluba 1939 márciusában nevezték ki körjegyzőnek. 1945-ben Litkén lett
körjegyző, majd 1945. november 2-tól kinevezett körjegyző Mihálygergén.