Page 71 [71]
OCR
70 « A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal V. J. Juhász -t a pártból kitiltotta". Mivel ilyen szankció nem létezett, itt valószínűleg kizárásra került sor. A „Rajk-banda büneinek leleplezése? mellé 1949 őszén egy másik téma is felzárkózott. Ez pedig a téeszcsé-gazdálkodás népszerűsítése volt. A párttitkár mindkét témát napirendre tűzte a szeptember végi taggyűlésen. A diktatúra társadalmiasításának fontos, ám még kevéssé kutatott dimenziójára utal, hogy mindkét témáról a helyi általános iskolai tanár tartott előadást." Ebből a jegyzőkönyv a következőt rögzítette: , megmagyarázta pontról pontra, vagyis részleteiben a csoportos gazdálkodás, vagyis a szövetkezésben folyó munka eredményét és minőségét, előadta azt, hogy valamikor, amikor a községek épültek, akkor is szövetkeztek az emberek, és csoportokban építkeztek, mert így látták az emberek jónak és könnyebben megoldhatónak [...], mivel közösen szövetkeztek, közösen az utakat is meg tudták csinálni minden zökkenő nélkül. Tehát a szövetkezésnek 3 fő pontja van: 1. a több terméshozam, 2. a jobb terméshozam minőségben, 3. kevesebb munkaidő alatt és könnyebb munkaerővel való elvégzése." Az érvelésmód azért is figyelmet érdemel, mert a közös gazdálkodás mellett fő érvként ekkor még nem a szovjet mezőgazdaság kiválóságát hangoztatták, hanem a paraszti összefogás korábbi tapasztalatát. Mihálygergén valóban szokás volt, hogy ha valaki építkezett, a lófogattal rendelkező gazdák összefogtak, együtt elmentek a közeli kőbányába, s így egy-két nap alatt el tudták hozni a szükséges építőanyagot. Ezt hívták , kőlagzi"-nak." A termelőszövetkezeti gazdálkodás az 1950. március 5-i taggyűlésen került újra szóba. Ekkor a falu kommunista bírája vállalta magára a propagandafeladatot.? I. J. felszólalásában a szovjet példa követésének fontosságát hangoztatta: a Szovjetunió rendelkezik a világ legfejlettebb mezőgazdaságával, e példa követésével emelkedhet fel a magyar mezőgazdaság arra a gazdasági és kulturális színvonalra, amelyet a szovjet kolhozparasztok képviselnek. Végül a párttitkár összegezte a teendőket: , felhívta a jelenlévő elvtársak 35 MNL NML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1949. szeptember 4-i taggyűlés jegyzőkönyve. : "Egy másik tanárt már a népfrontválasztás előkészületeibe is bevont a párttitkár: az anyák napi ünnepségen a tanár a választáson való részvételre buzdított mindenkit. MNL NML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. ő. e. Pártalapszervezetek titkárainak jelentései a pártépítőmunka tapasztalatairól. L. L. mihálygergei párttitkár jelentése, 1949. május 18. 1 MNLNML 26. f. 4. cs. 1948-55. 16. ő. e. Mihálygerge község pártszervezet vezetőségi üléseinek, taggyűléseinek jegyzőkönyvei. Az 1949. szeptember 25-i taggyűlés jegyzőkönyve. un Miként a példa is érzékelteti, a falun belül, a hasonló helyzetű családok - jelen esetben a lófogattal rendelkező , maga-ura" parasztok - között régi hagyományai voltak a kalákában végzett munkának. 2 Amikor 1949 elején a kisgazda bíró lemondott, őt bízták meg ennek a választott posztnak a betöltésére. Ebben szerepet jászhatott, hogy annak idején ő volt a kisgazda jelölt vetélytársa a bíróválasztáskor. A tanácsrendszer létrejötte után is betöltött vezető tisztségeket.
