Page 67 [67]
OCR
66 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Szövetsége (MNDSZ), valamint a szakszervezetek jelölték." A névsort tanulmányozva szembetűnő, hogy míg az előbb említett virilis családok képviselői kezdtek kiszorulni, addig az újonnan bekerülők többsége a faluban élő ún. "19-es kommunista volt." Ezek a bányászok - V. P., L. L. (Dudolla), Ny. L. (Asztalos), id. V. L. (Dombi) - részt vettek a Tanácsköztársaság nógrádi eseményeiben, többen vöröskatonaként is harcoltak a cseh intervenciós csapatok ellen. A harcok főleg Salgótarján környékén folytak. Litkénél az Ipolyt mint demarkációs vonalat védték a magyar csapatok. A forradalom alatti tevékenységükért ifj. F. L.-t és L. L.-t (Dudolla) fogházbüntetéssel sújtották." 1945-1953 között az utóbb említett L. L. (Dudolla) lett a helyi kommunista párttitkár.? Amikor ebbe a pozícióba jutott, már betöltötte az ötvenedik életévét, tehát túl volt felnőttkora java részén. Politikai nézetei miatt 1945 előtt csendőrségi megfigyelés alatt állt." A helyi közigazgatás előbb említett átalakításának fontos része volt a községi elöljáróság tisztviselőinek átvilágítása. Az igazoló eljárásokról és a Blistázásról országos és helyi szinten is bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, viszont erről az 1948-as folyamatról még kevés ismerettel rendelkezünk. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a megyei MDP iratai között rábukkantam egy olyan forrásra, amely betekintést enged e folyamat kuliszszatitkaiba. A mihálygergei pártvezetőség 1948. május 21-i üléséről készült jegyzőkönyv rögzítette, hogy a községi tisztviselők közül kiről milyen jellemzést adott a testület. Érdekes módon nemcsak a fizetett hivatalnokok (jegyző, adóügyi altiszt, közellátásügyi altiszt, kisbíró stb.) további foglalkoztatására, illetve elbocsátására, hanem még a választott bíró személyére is tettek javaslatot.** A helyi kommunista pártszervezet befolyása 1948 nyarán azáltal is tovább növekedett, hogy az iskolák államosítását követően a 8000/1948. VKM-rendelet értelmében megalakult átminősítő bizottságok az MDP helyi szerveivel együttműködve állapították meg, hogy mely nevelők tarthatják meg állásukat. 5 MNLNMLV. 520. a. Mihalygerge kiskézség képviselé-testiiletének 1948. junius 4-i jegyzőkönyve. 2° Salgotarjani események 1918-1919. (Adatok, forrasok és tanulmanyok a Nögräd Megyei Leveltärböl 53.) Salgótarján 2007. 65., 104. Leblancné Kelemen Mária (Összeáll.): A Tanácsköztársaság iratai. Salgótarján 1979. 107. 1894. június 7-én született Mihálygergén és 1962. március 6-án halt meg. (Köszönet Fenes Jánosnak az információért.) # A csendőr nyomozóosztály 1934-es jelentése szerint az 1932-es salgótarjáni kommunista szervezkedés kapcsán Mihálygergén is feltárták a KIMSZ egyik csoportját. Molnár P.-Szomszéd I.: Nógrád megye i. m. 104. 4 MNL NAML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. ő. e. Partalapszervezetek titkarainak jelentései a partépitémunka tapasztalatairól. > Jakab S.: Nögräd megye i. m. 100.
