Page 67 [67]
66 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Szövetsége (MNDSZ), valamint a szakszervezetek jelölték." A névsort tanul¬
mányozva szembetűnő, hogy míg az előbb említett virilis családok képvise¬
lői kezdtek kiszorulni, addig az újonnan bekerülők többsége a faluban élő
ún. "19-es kommunista volt." Ezek a bányászok - V. P., L. L. (Dudolla), Ny.
L. (Asztalos), id. V. L. (Dombi) - részt vettek a Tanácsköztársaság nógrádi
eseményeiben, többen vöröskatonaként is harcoltak a cseh intervenciós csa¬
patok ellen. A harcok főleg Salgótarján környékén folytak. Litkénél az Ipolyt
mint demarkációs vonalat védték a magyar csapatok. A forradalom alatti te¬
vékenységükért ifj. F. L.-t és L. L.-t (Dudolla) fogházbüntetéssel sújtották."
1945-1953 között az utóbb említett L. L. (Dudolla) lett a helyi kommunista
párttitkár.? Amikor ebbe a pozícióba jutott, már betöltötte az ötvenedik élet¬
évét, tehát túl volt felnőttkora java részén. Politikai nézetei miatt 1945 előtt
csendőrségi megfigyelés alatt állt."
A helyi közigazgatás előbb említett átalakításának fontos része volt a köz¬
ségi elöljáróság tisztviselőinek átvilágítása. Az igazoló eljárásokról és a B¬
listázásról országos és helyi szinten is bőséges szakirodalom áll rendelkezés¬
re, viszont erről az 1948-as folyamatról még kevés ismerettel rendelkezünk.
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a megyei MDP iratai között
rábukkantam egy olyan forrásra, amely betekintést enged e folyamat kulisz¬
szatitkaiba. A mihálygergei pártvezetőség 1948. május 21-i üléséről készült
jegyzőkönyv rögzítette, hogy a községi tisztviselők közül kiről milyen jellem¬
zést adott a testület. Érdekes módon nemcsak a fizetett hivatalnokok (jegyző,
adóügyi altiszt, közellátásügyi altiszt, kisbíró stb.) további foglalkoztatására,
illetve elbocsátására, hanem még a választott bíró személyére is tettek ja¬
vaslatot.** A helyi kommunista pártszervezet befolyása 1948 nyarán azáltal
is tovább növekedett, hogy az iskolák államosítását követően a 8000/1948.
VKM-rendelet értelmében megalakult átminősítő bizottságok az MDP he¬
lyi szerveivel együttműködve állapították meg, hogy mely nevelők tarthatják
meg állásukat.
5 MNLNMLV. 520. a. Mihalygerge kiskézség képviselé-testiiletének 1948. junius 4-i jegyzőkönyve.
2° Salgotarjani események 1918-1919. (Adatok, forrasok és tanulmanyok a Nögräd Megyei Leveltärböl
53.) Salgótarján 2007. 65., 104.
Leblancné Kelemen Mária (Összeáll.): A Tanácsköztársaság iratai. Salgótarján 1979. 107.
1894. június 7-én született Mihálygergén és 1962. március 6-án halt meg. (Köszönet Fenes Jánosnak
az információért.)
# A csendőr nyomozóosztály 1934-es jelentése szerint az 1932-es salgótarjáni kommunista szervezke¬
dés kapcsán Mihálygergén is feltárták a KIMSZ egyik csoportját. Molnár P.-Szomszéd I.: Nógrád
megye i. m. 104.
4 MNL NAML 26. f. 2. cs. 1948-55. 10. ő. e. Partalapszervezetek titkarainak jelentései a partépitémunka
tapasztalatairól.
> Jakab S.: Nögräd megye i. m. 100.