OCR
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 59 nem dolgozott a közösben, sőt 1951-ben, főleg pedig 1952-ben a tagok tízezrei hagyták el a termelöszövetkezeteket.” 1952-ben a Minisztertanács határozatot adott ki a téeszek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről. A kötelezően teljesítendő munkaegységek számát százhúszra, s még a kisgyermekes anyák esetén is nyolcvanra emelték. A munkafegyelemmel foglalkozó fejezetben ilyen mondatok szerepeltek: , A tagoknak rendszeresen kell járniok munkába. [...)] Azoknak a tagoknak a munkaegységeiből, akik figyelmeztetés ellenére sem járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként 1-2 munkaegységet le kell vonni, [...] A termelőszövetkezet tagjai 1952. május 1. után csak a termelőszövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának írásbeli engedélyével vállalhatnak a termelőszövetkezeten kívül más munkát." Az 1952-es év más tekintetben is keserű tapasztalatokat hozott a téeszcsétagoknak, mivel az állam tőlük akarta megszerezni mindazt a termést, ami az egyéni gazdaságok csökkenő teljesítőképessége miatt kiesett." Korábban az egyéni gazdaságokhoz képest jóval kedvezőbben alakultak a begyűjtési és adóterheik, 1952-re azonban 6k is prés ala keriiltek.” 1952 nyarán az aszály után a begyűjtés mar olyan súlyos terhet jelentett, hogy nemcsak a felesleget vitték el, hanem a legszükségesebb téli takarmánykészletet, sőt a törzsállomány és a minimálisan elegendő jövedelem egy részét is. Ezek után nem meglepő, hogy 1952/53 fordulóján az a szólásmondás jarta sok téeszben, hogy , még a következő aratást megvárjuk, de ha ezután is így megy, becsukjuk magunk után a tszcs-ajtót". Ezt a belső elégedetlenséget több téeszben úgy próbáltak meg enyhíteni, hogy a munkaegység-rendszertől eltérő munkadíjazási formákat vezettek be.” A munkaerő-problémák mellett az is nehezítette a téeszek gazdálkodását, hogy az első ötéves terv beruházásaiból a mezőgazdaság igen kedvezőtlenül részesedett. Ráaadásul a mezőgazdasági beruházások aránytalanul nagy részét kapták az állami gazdaságok, mint a legfejlettebb tulajdonforma képvi§9 . Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 1945—1985. I. Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka, 1945—1968. Bp. 1985. 181-182. °° 1.009/1952. (IV. 24.) M.T. sz. határozat a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről. TRHGY 1952. 231-234. 9. MNL OL XIX-K-1-c FM TÜK iratok 32. d. Jegyzőkönyve az FM Kollégium 1952. február 22-i üléséről. 2. A termelőszövetkezetek kötelezettségeinek teljesítése. Ea.: Márczis Antal. Lásd még Uo. A Földművelésügyi Minisztérium 1952. április 18-i ülésének jegyzőkönyve. 2. Jelentés a termelőszövetkezetek állattenyésztéséről és állatbeadási kötelezettségének teljesítéséről. 92 A téeszek beszolgáltatási kötelezettsége 1950/51-ig alatta maradt a szegényparasztok kötelezettségének, azonban 1951/52-től rohamosan növekedett az övék is. Erről bővebben lásd: Erdmann Gy.: Begyüjtes, beszolgältatäs i. m. 116-127. 5 — Azokat a megoldásokat - pl. részes művelés -, amelyek az időjárástól függetlenül is motiválni tudták a tagságot, a sztálini mintához ragaszkodó agrárpolitikusok tiltották. 1953 után e téren is jelentős változás figyelhető majd meg. Erről a következő fejezetben lesz szó.