Oldal 60 [60]
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 59
nem dolgozott a közösben, sőt 1951-ben, főleg pedig 1952-ben a tagok tízezrei
hagyták el a termelöszövetkezeteket.”
1952-ben a Minisztertanács határozatot adott ki a téeszek gazdasági meg¬
szilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről. A kötelezően teljesí¬
tendő munkaegységek számát százhúszra, s még a kisgyermekes anyák ese¬
tén is nyolcvanra emelték. A munkafegyelemmel foglalkozó fejezetben ilyen
mondatok szerepeltek: , A tagoknak rendszeresen kell járniok munkába. [...)]
Azoknak a tagoknak a munkaegységeiből, akik figyelmeztetés ellenére sem
járnak rendszeresen munkába, mulasztott munkanaponként 1-2 munka¬
egységet le kell vonni, [...] A termelőszövetkezet tagjai 1952. május 1. után
csak a termelőszövetkezet elnökének, illetve igazgatóságának írásbeli enge¬
délyével vállalhatnak a termelőszövetkezeten kívül más munkát."
Az 1952-es év más tekintetben is keserű tapasztalatokat hozott a téeszcsé¬
tagoknak, mivel az állam tőlük akarta megszerezni mindazt a termést, ami
az egyéni gazdaságok csökkenő teljesítőképessége miatt kiesett." Korábban
az egyéni gazdaságokhoz képest jóval kedvezőbben alakultak a begyűjtési és
adóterheik, 1952-re azonban 6k is prés ala keriiltek.”
1952 nyarán az aszály után a begyűjtés mar olyan súlyos terhet jelentett,
hogy nemcsak a felesleget vitték el, hanem a legszükségesebb téli takarmány¬
készletet, sőt a törzsállomány és a minimálisan elegendő jövedelem egy ré¬
szét is. Ezek után nem meglepő, hogy 1952/53 fordulóján az a szólásmondás
jarta sok téeszben, hogy , még a következő aratást megvárjuk, de ha ezután is
így megy, becsukjuk magunk után a tszcs-ajtót". Ezt a belső elégedetlenséget
több téeszben úgy próbáltak meg enyhíteni, hogy a munkaegység-rendszer¬
től eltérő munkadíjazási formákat vezettek be.”
A munkaerő-problémák mellett az is nehezítette a téeszek gazdálkodását,
hogy az első ötéves terv beruházásaiból a mezőgazdaság igen kedvezőtlenül
részesedett. Ráaadásul a mezőgazdasági beruházások aránytalanul nagy ré¬
szét kapták az állami gazdaságok, mint a legfejlettebb tulajdonforma képvi¬
§9 . Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története, 1945—1985. I. Az újjáépítés
és a tervutasításos irányítás időszaka, 1945—1968. Bp. 1985. 181-182.
°° 1.009/1952. (IV. 24.) M.T. sz. határozat a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és mun¬
kafegyelmének megerősítéséről. TRHGY 1952. 231-234.
9. MNL OL XIX-K-1-c FM TÜK iratok 32. d. Jegyzőkönyve az FM Kollégium 1952. február 22-i ülé¬
séről. 2. A termelőszövetkezetek kötelezettségeinek teljesítése. Ea.: Márczis Antal. Lásd még Uo. A
Földművelésügyi Minisztérium 1952. április 18-i ülésének jegyzőkönyve. 2. Jelentés a termelőszövet¬
kezetek állattenyésztéséről és állatbeadási kötelezettségének teljesítéséről.
92 A téeszek beszolgáltatási kötelezettsége 1950/51-ig alatta maradt a szegényparasztok kötelezettségé¬
nek, azonban 1951/52-től rohamosan növekedett az övék is. Erről bővebben lásd: Erdmann Gy.: Be¬
gyüjtes, beszolgältatäs i. m. 116-127.
5 — Azokat a megoldásokat - pl. részes művelés -, amelyek az időjárástól függetlenül is motiválni tud¬
ták a tagságot, a sztálini mintához ragaszkodó agrárpolitikusok tiltották. 1953 után e téren is jelen¬
tős változás figyelhető majd meg. Erről a következő fejezetben lesz szó.