Page 59 [59]
58 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Azáltal, hogy a munkanormák aránytalanul voltak megállapítva, egyes
könnyebb munkákért ugyan kevesebb munkaegységet írtak jóvá, de az adott
norma könnyű túlteljesítése révén mégis többet lehetett elérni, mint a nehéz
testi munkával, ahol nagyobb volt ugyan a munkaegység jóváírás, ellenben
nem volt meg a norma többszörös túlteljesítésének a lehetősége. Losonczi
Pál téeszelnök, későbbi földművelésügyi miniszter, ekkor még a barcsi Vö¬
rös Csillag Tsz elnöke, így nyilatkozott erről: , Én sem mennék szívesen oda
dolgozni, ahol fél munkaegységet is csak nehezen lehet egy nap alatt megke¬
resni. [...] Az ilyen jelenség nem az öntudaton múlott, hanem a helytelenül
alkalmazott normákon."
Az így kialakuló jövedelmi aránytalanságok miatt a téeszen belül, az egyes
munkahelyek között munkaerő-vándorlás jött létre." Mindez sok méltányta¬
lanságot szült a tagság között, s nagymértékben rontotta a munkafegyelmet,
végeredményben pedig megnehezítette a munkák kellő időben történő meg¬
szervezését is. Nem beszélve arról, hogy a normák teljesítésének és túlteljesí¬
tésének hajszolása végül is rossz minőségű, hanyag munkát eredményezett.
A minél több munkaegységszerzés irányába hatott az is, hogy a munka¬
végzés idején csupán a munkaegység tervezett értéke volt ismeretes, a tény¬
leges érték csak a zárszámadáskor realizálódott. Ezért a téesztag úgy véle¬
kedett, hogy jövedelemrészesedésének nagysága főképp munkaegységeinek
számától függ. A munkaegység-gyarapítással járó rossz minőségű munka
következtében természetesen kevesebb lett a termelési eredmény, s így a ki¬
osztható jövedelem is, és így kisebb lett a munkaegység értéke is. Ezért az¬
tán a következő esztendőben a szövetkezeti tag igyekezett még több munka¬
egységet teljesíteni, ez pedig még rosszabb munkát vont maga után, minek
eredményeként megint kevesebb lett a munkaegység értéke, s a leírt kölcsön¬
hatás évről évre jelentkezett." Ezt a tendenciát próbálták adminisztratív esz¬
közökkel befolyásolni, de nem nagy sikerrel."
A fenti jelenségek ismeretében már egyáltalán nem meglepő, hogy az 1950¬
es évek elején miért vált olyan általános problémává a téeszeknél a munka¬
fegyelem. A korabeli hivatalos adatok szerint is a tagságnak legalább 4090-a
% . Benke József: A Barcsi Vörös Csillag Tsz húsz éve. Bp. 1968. 73.
®° A növénytermesztésben, illetve állattenyésztésben dolgozó tsz-tagok között kialakult feszültségek¬
hez hasonló probléma adódott abból is, hogy még egy-egy ágazaton belül sem volt egyszerű annak
a feltételnek eleget tenni, hogy minden brigád hasonló feltételek között dolgozzon.
§7 "A téeszeken belül az anyagi ösztönzés nehézségeivel számos publikációmban foglalkoztam. Az ér¬
dekeltségi problémakör legteljesebb feldolgozását az angol nyelvű monográfiám tartalmazza: Zsu¬
zsanna Varga: The Hungarian Agricultural Miracle? Sovietization and Americanization in a Com¬
munist Country. Ford. Frank T. Zsigó. Lanham-Boulder-London-New York 2021. 48-55., 107-114.,
129-135.
K. Nagy Sándor: A mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom történeti útja. Bp. 1989. I. 129-131;
Kunszabó Ferenc: Parázson pirítani. Bp. 1970. 249-269.