Oldal 55 [55]
54 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
előzte az 1953 nyarán bekövetkező agrárpolitikai irányváltást. Érdemes tehát
hosszabban idézni a PB 1952. július 8-i határozatából:
A Politika Bizottság eredeti határozatának megváltoztatását különösen
az alábbi szempontok teszik indokolttá:
a) A termelőszövetkezetek ugrásszerű fejlődése veszélyezteti a szövetkeze¬
ti gazdaságokba való belépés önkéntessége elvének betartását. A kényszerítés
és erőltetés viszont időleges lazulást okozhat a munkásosztály és a dolgozó
parasztság szövetségében, amelyet pedig különösen a nemzetközi helyzet mi¬
att mindeneképp el kell kerülni.
b) A termelőszövetkezeti mozgalom eredetileg tervezett ugrásszerű fej¬
lesztése mellett nem biztosítható a mezőgazdasági termelés 5 éves tervben
előírt mértékű növelése."
Az új célkitűzés így szólt: , Arra kell törekedni, hogy a termelőszövetke¬
zetek szántóterülete az ország összes szántóterületének 1952 őszén a 22, 1953
tavaszán a 25, őszén 28, 1954 tavaszán a 38, és őszén 4590-ára növekedjék. Az
állami gazdaságok területi növekedését korlátozni kell."
A megtámadott paraszti társadalom reakciói
Ahogy a könyvem előszavában is hangsúlyoztam, a magyar paraszti társada¬
lom igen heterogén volt már a 20. század első felében is, s ez a belső tagoltság
nem szűnt meg az 1945-ös földosztás után sem. A történeti és néprajzi ku¬
tatások egyaránt megerősítik, hogy a családi gazdaság méretétől, termelési
struktúrájától függően más és más volt a piachoz, a bérmunkavállaláshoz
való viszonyulás." Mindez döntően befolyásolta, hogyan reagáltak a külön¬
böző paraszti rétegek arra, hogy a kommunista párt rá akarta kényszeríteni
őket az egyéni gazdálkodás feladására. Válaszreakciók értelmezéses során
támaszkodtam James C. Scott és Samuel L. Popkin munkáira." A külföldi
klasszikusok mellett többféle hazai forrásból is merítettem inspirációt."
4 . MNL OL M-KS 276. f. 74. cs. 5. ő. e. Javaslat a Politika Bizottság számára a mezőgazdaság szocialista
ütemének átszervezésére, 1952. július 8.
5 À gazdag szakirodalomból itt most csupán néhány átfogó jellegű munkát emelek ki: Gunst Péter:
A magyar agrártársadalom 1919-1945 között. In: Uő (Szerk.): A magyar agrártársadalom a jobbágy¬
ság felszabadításától napjainkig. Bp., 1998. 231-268.; Kósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kul¬
túra táji megoszlása Magyarországon: 1880-1920. Bp., 1998.; Paládi-Kovács Attila: Népek, térségek,
hagyományok. Bp. 2015.; Szilágyi Miklós (Szerk.): Magyar Néprajz. II. Gazdaság. Bp. 2001.
75 James C. Scott: Weapons of the Weak. Everyday Forms of Peasant Resistance. New Haven 1985.;
Samuel L. Popkin: A racionális paraszt. Bp. 1986.
7 Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor: Túlélési stratégiák: társadalmi adaptációs módok. Bp. 2007.;
Klein Balázs-Klein Sándor: A szervezet lelke. Bp. 2006.; Klein Sándor: Munkapszichológia. (4. bőv.
kiadás) Bp. 2003.; Kövér György: A társadalomtörténet , refigurációja", avagy eltűnt főszereplők