OCR
50 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal olyan terménye maradt, amit a szabadpiacra vihetett volna, ahol a begyűjtési árak többszörösét lehetett elérni. Megállapítható, hogy a kötelező beszolgáltatási rendszer az állami beavatkozásnak olyan univerzális eszköze volt, amely nemcsak a termelésre, hanem a megtermelt javak felhasználására is nagy befolyást gyakorolt. Korábban a betakarítás után a gazda maga döntötte el, hogy mennyit szán családi fogyasztásra, következő évi vetőmagra, az állatok takarmányozására, és mennyit visz piacra. Azt is maga döntötte el, hogy a közterhek teljesítése után pénzbevételeivel mihez kezd. Tartalékol, vagy éppen fejlesztésbe kezd: gépet, felszerelést vásárol.? A folyton változó és egyre súlyosodó begyűjtési terhek következtében viszont teljesen bizonytalanná vált, hogy az éves termésmennyiség, illetve a készpénzbevétel mekkora része marad a gazdálkodó kezében. A terhek ilyen drasztikus növelése ismeretében nem meglepő, hogy a gazdatársadalom egyre nagyobb hányada képtelen volt eleget tenni a rá kirótt kötelezettségeknek.§ A felhalmozódó begyűjtési elmaradások és adótartozások azonban nem maradtak következmények nélkül. 1951 folyamán minden korábbinál jobban megszaporodtak az egyéni gazdálkodásukhoz ragaszkodó gazdatársadalommal szemben alkalmazott retorziók. A tanácsházára való beidézések, fenyegetések - esetenként veréssel kiegészülve — egyre gyakoribbá váltak, állandósult a birtokos paraszti réteg zaklatása. Pénzbírságok, esetleg börtönbüntetések kiszabására nemcsak a begyűjtési és adóhátralékok, hanem a legkülönbözőbb ürügyek (köztisztasági kihágás, amerikai szövőlepke irtás elmulasztása, tűzbiztonsági előírások megsértése stb.) miatt sor kerülhetett." aranykorona alatt volt. Ekkor vezették ugyanis be a kert (gyümölcsös) négyszeres és a szőlő ötszörös szorzószámmal való számítását. 2 A néprajzi elemzések fantasztikus betekintést engednek ebbe a sokváltozós, összetett mérlegelési és döntési folyamatba. Balogh Balázs: Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Bp. 2003.; Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Bp. 1997. 393—413. s A helyi társadalom válaszlehetőségeiről kiváló néprajzi elemzést ad Nagy Netta, aki könyvében kitér a kisparaszti, középparaszti és nagygazda megoldások különbségeire is: Nagy Netta: A cserevilágtól a padlássöprésig. Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben. Bp. 2013. 153-245. % Magyar Balint dokumentumszociográfiájának második kötete foglalkozik ezzel az időszakkal. A párt és tanácsi szervek dokumentumai mellett interjú-részletek is olvashatók benne, nemcsak a gazdálkodókkal, hanem a hatalmi gépezet működtetőivel is. Magyar Bálint: Dunaapáti, 1944-1958. Dokumentumszociografia. I-III. Bp. 1988. A páratlan értékű kötet szerencsére már nemcsak az eredeti gépelt-stencilezett formában lelhető fel a könyvtárakban, hanem 2007-ben új kiadást kapott, két kötetes változatban, digitális melléklettel ellátva. A címben az egykori fiktív településnév helyén, immár a terepmunka valódi helyszíne: Dunapataj szerepel. Magyar Bálint: A Dunánál. Dunapataj 1944-1958. Dokumentumszociografia. I-II. Bp. 2007.