Page 51 [51]
50 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
olyan terménye maradt, amit a szabadpiacra vihetett volna, ahol a begyűjtési
árak többszörösét lehetett elérni.
Megállapítható, hogy a kötelező beszolgáltatási rendszer az állami be¬
avatkozásnak olyan univerzális eszköze volt, amely nemcsak a termelésre,
hanem a megtermelt javak felhasználására is nagy befolyást gyakorolt. Ko¬
rábban a betakarítás után a gazda maga döntötte el, hogy mennyit szán csa¬
ládi fogyasztásra, következő évi vetőmagra, az állatok takarmányozására,
és mennyit visz piacra. Azt is maga döntötte el, hogy a közterhek teljesítése
után pénzbevételeivel mihez kezd. Tartalékol, vagy éppen fejlesztésbe kezd:
gépet, felszerelést vásárol.? A folyton változó és egyre súlyosodó begyűjtési
terhek következtében viszont teljesen bizonytalanná vált, hogy az éves ter¬
mésmennyiség, illetve a készpénzbevétel mekkora része marad a gazdálkodó
kezében.
A terhek ilyen drasztikus növelése ismeretében nem meglepő, hogy a gaz¬
datársadalom egyre nagyobb hányada képtelen volt eleget tenni a rá kirótt
kötelezettségeknek.§ A felhalmozódó begyűjtési elmaradások és adótartozá¬
sok azonban nem maradtak következmények nélkül. 1951 folyamán minden
korábbinál jobban megszaporodtak az egyéni gazdálkodásukhoz ragaszkodó
gazdatársadalommal szemben alkalmazott retorziók. A tanácsházára való
beidézések, fenyegetések - esetenként veréssel kiegészülve — egyre gyakorib¬
bá váltak, állandósult a birtokos paraszti réteg zaklatása. Pénzbírságok, eset¬
leg börtönbüntetések kiszabására nemcsak a begyűjtési és adóhátralékok,
hanem a legkülönbözőbb ürügyek (köztisztasági kihágás, amerikai szövő¬
lepke irtás elmulasztása, tűzbiztonsági előírások megsértése stb.) miatt sor
kerülhetett."
aranykorona alatt volt. Ekkor vezették ugyanis be a kert (gyümölcsös) négyszeres és a szőlő ötszö¬
rös szorzószámmal való számítását.
2 A néprajzi elemzések fantasztikus betekintést engednek ebbe a sokváltozós, összetett mérlegelési és
döntési folyamatba. Balogh Balázs: Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon. Bp. 2003.;
Fél Edit-Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Bp. 1997. 393—413.
s A helyi társadalom válaszlehetőségeiről kiváló néprajzi elemzést ad Nagy Netta, aki könyvében ki¬
tér a kisparaszti, középparaszti és nagygazda megoldások különbségeire is: Nagy Netta: A csere¬
világtól a padlássöprésig. Falusi hétköznapok a beszolgáltatás éveiben. Bp. 2013. 153-245.
% Magyar Balint dokumentumszociográfiájának második kötete foglalkozik ezzel az időszakkal.
A párt és tanácsi szervek dokumentumai mellett interjú-részletek is olvashatók benne, nemcsak
a gazdálkodókkal, hanem a hatalmi gépezet működtetőivel is. Magyar Bálint: Dunaapáti, 1944-1958.
Dokumentumszociografia. I-III. Bp. 1988. A páratlan értékű kötet szerencsére már nemcsak az ere¬
deti gépelt-stencilezett formában lelhető fel a könyvtárakban, hanem 2007-ben új kiadást kapott,
két kötetes változatban, digitális melléklettel ellátva. A címben az egykori fiktív településnév he¬
lyén, immár a terepmunka valódi helyszíne: Dunapataj szerepel. Magyar Bálint: A Dunánál. Duna¬
pataj 1944-1958. Dokumentumszociografia. I-II. Bp. 2007.