Oldal 49 [49]
48 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
ban járt parasztküldöttség egyik tagja, a saját szememmel győződtem meg
a kulákok hazugságairól, a saját szememmel láttam a szovjet kolhozparasz¬
tok vidám, boldog, megelégedett életét. [...] A szovjet kolhozparaszt családok
élete engem is meggyőzött arról, hogy a mi számunkra is csak egyetlen út
van a felemelkedéshez: a társas, nagyüzemi gazdálkodás útja."" (Kiemelés
az eredetiben)
Az őszi téeszszervezésnek szerves részét képezte a kuláküldözés folyta¬
tása, nemcsak a propaganda eszközei, hanem pénz- és börtönbüntetések
tömeges kiszabása révén is.? Ahogy az előző fejezetben már volt róla szó,
amikor elmaradás mutatkozott a terménybegyűjtési tervek teljesítése terén,
az elszámoltató bizottságok első útja a kuláklistán számon tartott gazdák és
rokonaik portájára vezetett.
1950 őszén lett igazán intenzív eszköze a kulákok zaklatásának, meghur¬
colásának az a rendelet, amely még 1949 tavaszán a termelőszövetkezeti cso¬
portok védelme érdekében lépett életbe. , Bűntettet követ el, s két évtől tíz
évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és a politikai jogok gyakorlatának
felfüggesztésével büntetendő az, aki termelőszövetkezeti csoport alakulását
megnehezíti, meghiúsítja, a megalakult csoportot működésében akadályoz¬
za, vagy annak fennmaradását veszélyezteti azáltal, hogy a) a termelőszö¬
vetkezeti csoport intézménye ellen izgat, arra rágalmazó vagy becsmérlő
kijelentést tesz; b) a csoportba való belépéstől mást visszatartani törekszik;
c) a csoport tagját vagy annak házanépét a csoporthoz tartozásuk miatt becs¬
mérli, megszégyeníti vagy bántalmaz; d) a csoport tagját vagy mást a csoport
érdekében kifejtett munkájában akadályozza vagy akadályozni törekszik." ""
A rendeletben rejlő lehetőségekre az Igazságügyi Minisztérium a követ¬
kezőképpen hívta fel a bíróságok figyelmét: , A termelőszövetkezeti csoport
elleni izgatás olyan bűncselekmény, amely miatt politikai és gazdasági fejlő¬
désünk jelen szakaszában a büntető igazságszolgáltatás fegyverével elvileg
kulákok ellen kell fellépni, akik ezt a bűncselekményt teljes tudatossággal
követik el, mert tisztában vannak azzal, hogy a termelőszövetkezetek meg¬
alakulása és megerősödése véget vet az ő gazdasági hatalmuknak."""
A valóságban 1950 őszére a kulákként megbélyegzett családok többsé¬
ge már a gazdasági ellehetetlenülés állapotába jutott. Ezt jól mutatta, hogy
54 Uzbég és tadzsik kolhozparasztok otthondban. Szabad Föld 1950. október 1. 4.
5 MNLOLM-KS 276. f. 53. cs. 48. ő. e. Jegyzőkönyv a Politika Bizottság 1950. március 20-i üléséről.
2. napirend: A KV Mezőgazdasági és Szövetkezeti Osztályának jelentése a kulákság korlátozásáról.
Ea.: Hegedűs András.
56 2.560/1949. (III. 19.) Korm. sz. rendelet a termelőszövetkezeti csoportok, tagjaik és vagyonuk foko¬
zott büntetőjogi védelméről. TRHGY 1949. II. Bp. 1950. 253-254.
7 Az Igazsägügyminiszterium utasitäsa a termelöszövetkezeti csoportok elleni izgatäsok üldözesere.
1950. október 7. In: Horváth I. et al. (Szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 4. i. m. 348¬
349.