Page 40 [40]
OCR
A parasztság megpróbáltatásai a sztálini agrárpolitika éveiben e 39 Hamarosan azonban kiderült, hogy milyen paraszti alkalmazkodási stratégia rejlett a szövetkezeti forma terjedése mögött. A pártvezetés meglepődve szembesült, hogy azok a törpe- és kisbirtokosok, akik a szövetkezeti formát választották a bérelt földek művelésére, saját földjeiket egyáltalán nem vitték be a közösbe. A Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottság elé kerülő jelentés megállapította: , Az eddig megalakult közösen termelő csoportok rossz és rendezetlen helyzete azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kompromittálják, lejáratják a termelőszövetkezeti mozgalmat, és megnehezítik a jövőbeni fejlődést." (Kiemelés az eredetiben) Erre a helyzetre reagálva a bizottság úgy határozott, hogy központilag kidolgozott működési szabályzatokkal kell tiszta helyzetet teremteni. Az 1948. december végén megjelent FM rendelet - részint a bolgár tapasztalatok figyelembevetelevel - a termelöszövetkezeti csoportoknak härom típusát különböztette meg." Az I. típust hivatalosan , általános termelőszövetkezeti csoportnak", a köznyelvben inkább táblás csoportnak nevezték. A II. típus neve „ätlagelosztäsü termelöszövetkezeti csoport”, a Ill. tipuse pedig „közös termelöszövetkezeti csoport” volt. Ez a III. típusú téeszcsé hasonlított leginkább a kolhozra. Ekkor még mind a három tipus a földmüves-szövetkezetek keretében működött, az önállósodásukra csak később került sor. Habár a szövetkezésnek a beszerzés, értékesítés és fogyasztás terén komoly tradíciói voltak Magyarországon (pl. a Hangya szövetkezet), " a szovjet mintára szerveződő, közös gazdálkodást folytató termelőszövetkezet (kolhoz) nem sok vonzerővel bírt. A közép- és kisbirtokos parasztok meggyőzése érdekében intenzív propagandakampány bontakozott ki.? A Mezőgazdasági Kiállítás mindig sok látogatót vonzott, így 1949-ben a központi témája a szövetkezeti mozgalom lett. , Bemutatjuk a Szovjetunió mezőgazdaságát, a cári elmaradottságból hogyan ért el mostani nagy fejlettségéhez, a kolhozokat, mint a legfejlettebb szövetkezeteket. [...] Bemutatjuk a szövetkezeteket fejlődésükben, hol voltak a múltban, hol vannak a jelenben és hova akarjuk fejleszteni őket. [...] Bemutatjuk a szövetkezeteket, mint a dolgozó parasztság fegyverét a kulákság elleni harcban. Bemutatjuk a modern technika döntő ° MNL OL M-KS 276. f. 85. cs. 3. 6. e. Az MDP Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottsága 1948. november 17-i ülésének jegyzőkönyve. 1. Termelőszövetkezeti csoportok szanálási terve, működési szabályzatok, gazdasági megsegítés terve. Ea.: Hegedűs András. 14 000/1948. Korm. r. Magyar Közlöny 1948. december 20. 278. sz. Fehér György: A származás kötelez. Gróf Károlyi Sándor, 1831-1906. Bp. 2019.; Gyenis János: A magyarországi szövetkezeti mozgalmak története. A kezdetektől 1945-ig. Bp. 1994. 93-124.; Ieda Oszamu: Központ és községi szövetkezetek a Hangya szövetkezeti mozgalomban az első világháborúig. Agrärtörteneti Szemle 32. (1990) 1-4. sz. 158-175. Farkas Gyöngyi: , Ötéves tervért, békéért! Több gabonát a hazának!" Mezőgazdasági propaganda az 1950-es évek Közép- és Kelet-Európájában. In: Estók János (Főszerk.): A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2011-2012. 183-201.
