Oldal 36 [36]
OCR
Célkeresztben a falusi osztályellenség, a kulák e 35 volna be, 6-8 havi szabadságvesztés büntetést tartok indokoltnak, a hentes a kulákkal egyformán bírálandó el. Kis- és középparaszt esetében általában felfüggesztett, rövid tartamú szabadságvesztés büntetés a megokolt."" Az alkotmányban rögzített törvény előtti egyenlőség helyébe egyértelműen az osztályhelyzet alapján történő diszkrimináció lépett. Ez nemcsak a büntetési tétel kiszabását határozta meg, hanem már a nyomozás menetét is befolyásolta, sőt kihathatott arra is, hogy az adott ügyet rögtönítélő bíróság tárgyalta-e. Ez teljes egyértelműséggel megfogalmazódott abban a tájékoztatóban, amit az Igazságügyi Minisztérium küldött az államügyészségek részére: »A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban elkövetett bűncselekményekre vonatkozó utasításaimban nyomatékosan utaltam arra, hogy az ügyészségek a gyanusítottak osztályhelyzetét messzemenően vegyék figyelembe és minden ügy érdemi elintézésénél arra törekedjenek, hogy a bíróságok és ügyészségek munkája a Magyar Dolgozók Pártja és a Kormány parasztpolitikájának érvényesülését segítse elő." A teljesíthetetlenné váló gazdasági terhek, a megbélyegzés, megszégyenítés változatos technikái kiegészülve a fizikai bántalmazással, a személyi szabadságtól és a vagyontól való megfosztással, kitelepítéssel, a statáriális ítéletekkel együtt néhány év alatt megtették a hatásukat." A kuláküldözés brutális végrehajtásával három-négy év alatt likvidálták a kuláknak minősített gazdaságok közel felét, nem is beszélve egyéb javaikról (nagygépeikről, állatállományukról, épületeikről stb.) 1951-52-re megroppant a birtokos gazda elit ereje. Bármikor felhasználható, potenciális bűnbakként azonban még hosszú ideig számon tartotta a kulákokat a hatalom." v Az Igazsagiigyminisztérium tajékoztatdja az allamiigyészségek részére az tn. feketevagasos tigyekben követendő ítélkezési gyakorlatról. 1950. október 25. In: Horváth I. et al. (Szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1. i. m. 304. Az Igazságügyminisztérium tájékoztatója az államügyészségek részére a mezőgazdasági termeléssel összefüggő bűncselekményeknél az osztályhelyzet figyelembevételéről. 1950. december 12. In: Horváth I. et al. (Szerk.): Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 4. i. m. 380. 9 Torténészek, szociolégusok, néprajzkutaték saját diszciplinájuk eszközeivel, különböző műfajokban dolgozták fel ennek a rétegnek a drámáját. Hozzátehetjük: még mindig maradt feladat. Bíró Friderika-Für Lajos: Búcsú a parasztságtól. I-III. Bp. 2013-2014.; Füzes Miklós (Szerk.): Kitaszítottak. II. Dokumentumok a hortobágyi zárt munkatáborokról, 1950-1960. Bp. 2002.; Hantó Zsuzsa et al. (Szerk.): Kitaszítottak. I. , Magukkal fogjuk megzsírozni a földet". Bp. 2001.; Hantó Zsuzsa (Szerk.): Kitaszítottak. III. Családok munkatáborokban. Bp. 2006.; Horváth Attila: Kulákok elleni koncepciós perek. In: Schlett A. (Szerk.): Földindulások i. m. 69-99.; Őze Sándorné-Őze Sándor: Magyar parasztballada. Fehérgárda a Dél-Alföldön. Hódmezővásárhely 2005.; Sipos András-Závada Pál: Statárium. Dokumentumszociográfia a ,gyújtogató kulákok? pereiről. Bp. 1989. 4 A kutatók eddig még csak érintőlegesen foglalkoztak azzal, hogy a kuláklisták 1953-as megszüntetése után miképpen tartották nyilván ezt a továbbra is ellenségként kezelt csoportot. Nagy Varga Vera: Alkalmazkodás és ellenállás: volt kulákok egy mezővárosban. In: Kocsis Gyula (Szerk.): Alkalmazkodás, ellenállás, mobilitás. Cegléd 1995. 49-105.; Sáfár Gyula: Kiszolgáltatva és kifosztva - Mozai
