Page 28 [28]
Célkeresztben a falusi osztályellenség, a kulák e 27
»Partunk parasztpolitikajaban mindenkor a lenini meghatározások voltak
érvényesek, de ebben a kérdésben egy kicsit el vagyunk maradva. Parttagsa¬
gunk nincsen tisztaban a lenini parasztpolitikaval, és a falun elmaradtunk
a szocializmus megteremtésével. Ez ma pártunk központi kérdése. A szoci¬
alizmus építése az iparban és a kereskedelemben biztató stádiumban van,
falun viszont még csak az előfeltételek megteremtésénél vagyunk. Falun a
szocializmusnak még csak előhírnökeivel találkozunk (pl. traktorallomas).!°
Amint pártunk már régebben megállapította, a szocializmust nem lehet csak
a városban építeni, hanem azt meg kell kezdeni falun. Ennek technikai, poli¬
tikai és egyéb feltételei vannak, és az kell, hogy a párt gerince tisztában legyen
feladattal.
A leninizmus parasztpolitikája lényege hármas: a szegényparasztra ta¬
maszkodva a kulák ellen szüntelen harcot folytatva a középparaszttal szö¬
vetséget kell teremteni. Ezeket a feladatokat külön nem lehet megoldani, és
egyiket sem lehet elhanyagolni.
Azért, hogy a párt munkáját megkönnyítse, Rákosi elvtárs megismertette
a szegényparaszt, a középparaszt és a kulák meghatározását. Szegényparaszt
az, akinek egyáltalán nincs földje, vagy csak annyi van, hogy abból nem tud
megélni, és kénytelen külön bérmunkát vállalni (földmunkás, néhány hol¬
das gazda). Ez a párt támasza a falun. A kulák meghatározása is egyszerű, a
kulák: a kizsákmányoló. Mi azt szoktuk mondani, hogy általában a 25 hol¬
don felüli gazda kulák. Ez a meghatározás nem pontos, mert az a kulák, aki
rendszeresen bérmunkát vesz igénybe, tehát kizsákmányol. Természetesen
a kizsákmányolás uzsorakölcsönök vagy termelőeszközök kölcsönzésének
formájában is megnyilvánulhat. A középparaszt meghatározása viszonylag
a legnehezebb. A középparaszt olyan föld tulajdonosa, amelyik földjét maga
és családja munkájával meg tudja művelni, és ebből megél. Ez fennáll még
akkor is, ha alkalmilag bérmunkást foglalkoztat. Eszerint lehet egy négy¬
holdas kertész középaraszt, és lehet ez 27 holdas gazda is középparaszt, ha
földje rossz és művelése külterjes. [...] A lenini parasztpolitika a forradalom
különböző szakaszain változásokon ment át. Az első szakasz az, amikor a
munkásosztály az egész parasztsággal szövetségben áll. Ez addig van, amíg
meg nem dönti a kizsákmányoló rendszert. Ezért volt az, hogy mi a 200 hol¬
don felüli parasztbirtokokat érintetlenül hagytuk. Ezután kezdődik egy olyan
szakasz, amikor a munkásosztály már harcol a kulák ellen. De a szocializmus
építésének idején a munkásosztály a szegényparasztságra támaszkodva a
le csak annyiban változott, hogy ekkortól Péter Gábor is részt vett az üléseken. Uo. 134.; Gyarmati
György: Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. In: Trezor 1. A Történeti
Hivatal Evkönyve. Bp. 1999. 115-146.
5 A gepällomäst emlegették traktorállomásként is ekkoriban, mivel az eredeti szovjet megnevezés:
gép- és traktorállomás volt.