Oldal 27 [27]
OCR
26 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal Minden pártszervezetünket és az állam végrehajtó szerveit rá kell szorítani arra, hogy a kulákság korlátok közé szorítására hozott intézkedések valóban csak a kulákokat érjék, és semmi körülmények között ne sújtsák a középparasztságot vagy éppen a szegényparasztsagot. [...] Az elvtársaink tudják, hogy minden kuláknak, kivétel nélkül, van valami vaj a fején, van valami takargatnivalója, van valami, ami őt ellenszenvessé teszi a középparaszt előtt. Ezeket kell kiteregetni és a középparaszt elé tárni. Ahol pedig a kulák előre merészkedik, vagy megszegi a demokrácia törvényeit, nem termel, nem szolgáltat be, feketézik, spekulál, uzsoráskodik, ott kíméletlenül le kell rá csapni. A kuláknak csak a kemény kéz imponál. [...] A mi Központi Vezetőségünk fő kérdése most, hogy ezt a politikát következetesen, szívósan véghezvigyük."" (Kiemelés tőlem - V. Zs.) Abban nincs semmi meglepő, hogy Rákosi minden pártszervezetet be akart vonni a kulákellenes harcba, hiszen a demokratikus centralizmus értelmében a felsőbb pártszervezet határozata kötelező volt az alsóbb pártszervezetekre, s így végső soron minden párttagra." Figyelemre méltó viszont, hogy a feladat végrehajtása során számított , az állam végrehajtó szerveire" is, ami sokat elárul arról, hogy milyen hatalomkoncentrációt valósított meg az MDP már 1949 tavaszán. Az elkövetkezőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan , szorította rá" a pártvezetés az államigazgatást és az igazságszolgáltatást a kulákkorlátozó intézkedések végrehajtására. A transzmisszió szempontjából a Belügyminisztériumnak volt kulcsszerepe, hiszen felügyelete alá tartozott a közigazgatás, a rendőrség és 1949 végéig formálisan még az Államvédelmi Hatóság is. Ugyanakkor közismert, hogy az ÁVH vezetője, Péter Gábor erőteljesen törekedett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a BM apparátusát. A belügyi tárca vezetője, Kádár János 1948 augusztusi kinevezésétől fogva megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártvezetés által kijelölt feladat végrehajtásának. Huszár Tibor Kádár belügyminisztersége kapcsán éppen a politikai látásmód érvényesítését tartja az egyik fő jellegzetességnek." Ezt jól példázza, hogy 1949 március folyamán a BM kollégiumi ülésein háromszor is napirendre került a parasztpolitika, s azon belül is a kulákkérdés. A BM Politikai Kollégium 1949. március 7-i ülésén maga a miniszter egy önálló előadásnak is beillő, hosszú felszólalásban foglalkozott a kérdéssel." un _MNLOL M-KS-276. f. 52. cs. 5. 6. e. Jegyzőkönyv a Központi Vezetőség 1949. március 5-7-i üléséről. 1. napirend. A belpolitikai helyzet és a párt feladatai. Ea.: Rákosi Mátyás. 2 Kornai J.: A szocialista rendszer i. m. 65-93. 3 Huszär Tibor: Kadar Janos politikai életrajza, 1912-1956. 1. Bp. 2001. 128-136. 4 A Kádár által létrehozott BM Politikai Kollégium jogállása 1949. március 3-i hatállyal változott. A pártirányítás erősítése érdekében az MDP PB valamennyi minisztériumban pártkollégiumot hozott létre, melyek az MDP Titkárság felügyelete alá kerültek. A BM esetében a kollégium összetéte
