Oldal 27 [27]
26 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal
Minden pártszervezetünket és az állam végrehajtó szerveit rá kell szorítani
arra, hogy a kulákság korlátok közé szorítására hozott intézkedések valóban
csak a kulákokat érjék, és semmi körülmények között ne sújtsák a közép¬
parasztságot vagy éppen a szegényparasztsagot. [...] Az elvtársaink tudják,
hogy minden kuláknak, kivétel nélkül, van valami vaj a fején, van valami ta¬
kargatnivalója, van valami, ami őt ellenszenvessé teszi a középparaszt előtt.
Ezeket kell kiteregetni és a középparaszt elé tárni. Ahol pedig a kulák előre
merészkedik, vagy megszegi a demokrácia törvényeit, nem termel, nem szol¬
gáltat be, feketézik, spekulál, uzsoráskodik, ott kíméletlenül le kell rá csapni.
A kuláknak csak a kemény kéz imponál. [...] A mi Központi Vezetőségünk fő
kérdése most, hogy ezt a politikát következetesen, szívósan véghezvigyük.""
(Kiemelés tőlem - V. Zs.)
Abban nincs semmi meglepő, hogy Rákosi minden pártszervezetet be
akart vonni a kulákellenes harcba, hiszen a demokratikus centralizmus ér¬
telmében a felsőbb pártszervezet határozata kötelező volt az alsóbb pártszer¬
vezetekre, s így végső soron minden párttagra." Figyelemre méltó viszont,
hogy a feladat végrehajtása során számított , az állam végrehajtó szerveire"
is, ami sokat elárul arról, hogy milyen hatalomkoncentrációt valósított meg
az MDP már 1949 tavaszán.
Az elkövetkezőkben azt vizsgáljuk meg, hogyan , szorította rá" a párt¬
vezetés az államigazgatást és az igazságszolgáltatást a kulákkorlátozó intéz¬
kedések végrehajtására. A transzmisszió szempontjából a Belügyminiszté¬
riumnak volt kulcsszerepe, hiszen felügyelete alá tartozott a közigazgatás,
a rendőrség és 1949 végéig formálisan még az Államvédelmi Hatóság is.
Ugyanakkor közismert, hogy az ÁVH vezetője, Péter Gábor erőteljesen töre¬
kedett arra, hogy ellenőrzése alá vonja a BM apparátusát.
A belügyi tárca vezetője, Kádár János 1948 augusztusi kinevezésétől fogva
megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártvezetés által kijelölt feladat vég¬
rehajtásának. Huszár Tibor Kádár belügyminisztersége kapcsán éppen a po¬
litikai látásmód érvényesítését tartja az egyik fő jellegzetességnek." Ezt jól
példázza, hogy 1949 március folyamán a BM kollégiumi ülésein háromszor
is napirendre került a parasztpolitika, s azon belül is a kulákkérdés. A BM
Politikai Kollégium 1949. március 7-i ülésén maga a miniszter egy önálló
előadásnak is beillő, hosszú felszólalásban foglalkozott a kérdéssel."
un _MNLOL M-KS-276. f. 52. cs. 5. 6. e. Jegyzőkönyv a Központi Vezetőség 1949. március 5-7-i üléséről.
1. napirend. A belpolitikai helyzet és a párt feladatai. Ea.: Rákosi Mátyás.
2 Kornai J.: A szocialista rendszer i. m. 65-93.
3 Huszär Tibor: Kadar Janos politikai életrajza, 1912-1956. 1. Bp. 2001. 128-136.
4 A Kádár által létrehozott BM Politikai Kollégium jogállása 1949. március 3-i hatállyal változott.
A pártirányítás erősítése érdekében az MDP PB valamennyi minisztériumban pártkollégiumot ho¬
zott létre, melyek az MDP Titkárság felügyelete alá kerültek. A BM esetében a kollégium összetéte¬