Oldal 24 [24]
CÉLKERESZTBEN A FALUSI
OSZTÁLYELLENSÉG, A KULÁK
.48-ban vagy 50-ben Rákosi tartott egy nagy beszédet, amikor azt mondta,
hogy a nagyparasztok fölfalják a kisparasztokat. És ezeket a nagyparasztokat
kulákoknak nevezték el. A szó ismeretlen volt, de később megszoktuk. Na,
most a kulák az egy üldözött, egy nem kívánatos, egy utálatos és egy szemét
ember volt, bár magyarok voltunk, ugye, arra mindent rá lehetett kiabálni,
azt lehetett üldözni, abba bele lehetett rúgni."
Habár a dátumban bizonytalan volt az interjúalany, de a beszéd lényege
olyannyira beleivódott az emlékezetébe, hogy több mint negyven év távla¬
tából is visszaköszöntek a Rákosi Mátyás által használt kifejezések. Nézzük
meg, mit is tartalmazott az 1948. augusztus 20-án Kecskeméten elhangzott
nevezetes beszéd! , Két út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik út
a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak
magával törődik, ahol az az elv uralkodik, hogy aki bírja, marja. Ennek az
elvnek elkerülhetetlen, törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak
megeszik a kis halakat, a nagy kulák gazdák tovább erősödnek, tovább gaz¬
dagodnak, és tönkreteszik a gyengébb, dolgozó parasztságot. [...] A demok¬
rácia nemcsak a dolgozó parasztság szövetkezését támogatja, de gondosko¬
dik róla, hogy a kulák nagygazdák fája ne nőjön az égig, hogy korlátok közé
szorítsák a kulák terjeszkedést. "?
Ez a Rákosi-beszéd nem véletlenül rögzült a parasztság emlékezetében
úgy, mint az erőszakos kolhozosítás és kuláküldözés nyitánya. A háttérben
az húzódott meg, hogy a felgyorsuló szovjetizálás folyamata az ipar után el¬
érte az agrárszektort is. 1948 június végén a Jugoszláv Kommunista Pártot
bíráló Kominform-határozat jeladás volt az MDP számára is. A párt agrár¬
szakértőjének számító moszkovita politikus, Nagy Imre azon a véleményen
volt, hogy a mezőgazdaság három szektora (egyéni/kapitalista, szövetkezeti,
állami) tartósan egymás mellett fog létezni, és a népi demokrácia , sem gaz¬
dasági, sem politikai meggondolásból nem mondhat le a kapitalista szektor
döntő tagozatának, a kisárutermelő parasztbirtokoknak gazdasági fejleszté¬
séről és ezen az alapon a középparasztsággal való szövetség szilárdításáról".?
Az új helyzetben a Nagy Imre-féle hosszabb, fokozatos átmenet koncepció¬
nak már nem volt realitása, ő maga önkritikára kényszerült, s az új agrár¬
: — Interjú Modla Ferenccel. Részlet Sághy Gyula: Kulák Golgota című dokumentumfilmjéből.
> — A dolgozó parasztság a szövetkezés útját választja. Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas beszéde a kecs¬
keméti új kenyér-ünnepen az ország gazdasági és politikai helyzetéről. Szabad Föld 4. (1948) 35. sz. 1.
3 Rainer M. Janos: Nagy Imre. 1896-1953. Politikai életrajz. I. Bp. 1996. 383.