OCR
Történeti bevezető « 19 jövedelmek elvonása, átcsoportosítása." A mezőgazdaság a sztálini recept szerint , belső gyarmattá" vált egy olyan új gazdaságpolitikai rendszerben, amelynek fő funkciója az volt, hogy biztosítsa a szovjet birodalmi érdekek érvényesülését." A sztálini agrármodell kelet-közép-európai transzferének folyamatát vizsgálva szembetűnő, hogy elsőként az elvonó jellegű közgazdasági környezet kiépítése indult meg. Ezt nagymértékben elősegítette, hogy a háború után fennmaradt a hadigazdaság időszakából a mezőgazdasági termékek kötelező beszolgáltatási rendszere, amit 1948-tól egyre inkább , osztályharcos alapon" működtettek, azaz a több földdel rendelkező paraszti rétegeket fokozottan terhelték." Ez a rendszer biztosította, hogy a termények egyre növekvő részét, hatóságilag diktált, alacsony áron vonják el a termelőktől, jelentősen csökkentve így a felhalmozási lehetőségeiket. Jövedelemelvonás folyt emellett az ár- és adórendszeren keresztül is. Itt is határozottan érvényesült a módosabb rétegeket sújtó progresszivitás elve. Nem véletlenül, hiszen a térség kommunista pártjai pontról pontra átvették a sztálini kollektivizálási gyakorlatból a falusi osztályharc - azaz a kuláknak nyilvánított gazdag parasztság elleni harc - szükségességét. A legtöbb országban a falusi gazdaelit megkülönböztetésére az orosz nyelvben elterjedt kulák kifejezést használták." A kulákkérdésben egyértelműen a lenini és sztálini tanok jelentették az iránymutatást. Külön érdemes felidézni Sztálinnak A Szovjetunió agrárpolitikájának kérdéseihez című 1929. decemberi beszédét. Az egyik fő tétel éppen a kolhozosítás és a kuláktalanítás szoros összefüggésére vonatkozott: , az utóbbi időben a kulákság kizsákmányoló törekvéseinek korlátozására irányuló politikáról áttértünk a kulákság mint osztály felszámolásának politikájára. [...] Most módunk van arra, hogy döntő támadást intézzünk a kulákság ellen, hogy megtörjük ellenállását, hogy a kulákságot mint osztályt felszámoljuk és termelését a kolhozok és szovhozok termelésével helyettesítsük. Most a kuláktalanítást maguk a teljes kollektivizálást megvalósító szegény- és köArnd Bauerkämper-Constantin Iordachi: The Collectivization of Agriculture in Eastern Europe: Entanglements and Transnational Comparisons. In: Iordachi, C.-Bauerkämper, A. (Eds.): The Collectivization of Agriculture i. m. 3-47.; Uö: Collectivization in Eastern Europe: The Common Pattern and the Deviations. In: Wädekin, K.-E.: Agrarian Policies i. m. 63-81. "9 Számos példával bizonyítja ezt a magyar gazdaság esetén: Borhi László: Magyarország a hidegháborúban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956. Bp. 2005. 30 . Magyarországon szinonimaként használták e rendszer megnevezésére a beszolgáltatás, begyűjtés, beadás kifejezéseket. Mindhárom előfordul a jelen kötetben is. 3 Arnd Bauerkämper: Vertreibungals Exklusion gesellschaftlicher Führungsgruppen. Die Verdrängung der ‘Großbauern’ in der SBZ/DDR und die Vernichtung der ‘Kulaken’ in der UdSSR im Vergleich. In: Günther Schulz (Hrsg.): Vertriebene Eliten. Vertreibung und Verfolgung von Führungsschichten im 20. Jahrhundert. München 2001. 125-63.