Oldal 20 [20]
Történeti bevezető « 19
jövedelmek elvonása, átcsoportosítása." A mezőgazdaság a sztálini recept
szerint , belső gyarmattá" vált egy olyan új gazdaságpolitikai rendszerben,
amelynek fő funkciója az volt, hogy biztosítsa a szovjet birodalmi érdekek
érvényesülését."
A sztálini agrármodell kelet-közép-európai transzferének folyamatát
vizsgálva szembetűnő, hogy elsőként az elvonó jellegű közgazdasági környe¬
zet kiépítése indult meg. Ezt nagymértékben elősegítette, hogy a háború után
fennmaradt a hadigazdaság időszakából a mezőgazdasági termékek kötelező
beszolgáltatási rendszere, amit 1948-tól egyre inkább , osztályharcos alapon"
működtettek, azaz a több földdel rendelkező paraszti rétegeket fokozottan
terhelték." Ez a rendszer biztosította, hogy a termények egyre növekvő részét,
hatóságilag diktált, alacsony áron vonják el a termelőktől, jelentősen csök¬
kentve így a felhalmozási lehetőségeiket. Jövedelemelvonás folyt emellett az
ár- és adórendszeren keresztül is. Itt is határozottan érvényesült a módosabb
rétegeket sújtó progresszivitás elve. Nem véletlenül, hiszen a térség kommu¬
nista pártjai pontról pontra átvették a sztálini kollektivizálási gyakorlatból
a falusi osztályharc - azaz a kuláknak nyilvánított gazdag parasztság elleni
harc - szükségességét. A legtöbb országban a falusi gazdaelit megkülönböz¬
tetésére az orosz nyelvben elterjedt kulák kifejezést használták."
A kulákkérdésben egyértelműen a lenini és sztálini tanok jelentették az
iránymutatást. Külön érdemes felidézni Sztálinnak A Szovjetunió agrárpoliti¬
kájának kérdéseihez című 1929. decemberi beszédét. Az egyik fő tétel éppen a
kolhozosítás és a kuláktalanítás szoros összefüggésére vonatkozott: , az utób¬
bi időben a kulákság kizsákmányoló törekvéseinek korlátozására irányuló
politikáról áttértünk a kulákság mint osztály felszámolásának politikájára.
[...] Most módunk van arra, hogy döntő támadást intézzünk a kulákság ellen,
hogy megtörjük ellenállását, hogy a kulákságot mint osztályt felszámoljuk
és termelését a kolhozok és szovhozok termelésével helyettesítsük. Most a
kuláktalanítást maguk a teljes kollektivizálást megvalósító szegény- és kö¬
Arnd Bauerkämper-Constantin Iordachi: The Collectivization of Agriculture in Eastern Europe:
Entanglements and Transnational Comparisons. In: Iordachi, C.-Bauerkämper, A. (Eds.): The Col¬
lectivization of Agriculture i. m. 3-47.; Uö: Collectivization in Eastern Europe: The Common Pat¬
tern and the Deviations. In: Wädekin, K.-E.: Agrarian Policies i. m. 63-81.
"9 Számos példával bizonyítja ezt a magyar gazdaság esetén: Borhi László: Magyarország a hideghábo¬
rúban. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között, 1945-1956. Bp. 2005.
30 . Magyarországon szinonimaként használták e rendszer megnevezésére a beszolgáltatás, begyűjtés,
beadás kifejezéseket. Mindhárom előfordul a jelen kötetben is.
3 Arnd Bauerkämper: Vertreibungals Exklusion gesellschaftlicher Führungsgruppen. Die Verdrängung
der ‘Großbauern’ in der SBZ/DDR und die Vernichtung der ‘Kulaken’ in der UdSSR im Vergleich. In:
Günther Schulz (Hrsg.): Vertriebene Eliten. Vertreibung und Verfolgung von Führungsschichten im
20. Jahrhundert. München 2001. 125-63.