Oldal 17 [17]
OCR
16 e A magyar parasztság esete a szovjet kolhozzal A mezőgazdaság szovjetizálásának kezdetei Kelet-Közép-Európában Azt az összetett folyamatot, amely a szovjet befolyási zónába került országok politikai, gazdasági és társadalmi életében végbement az 1940-es évek második felében, szovjetizálásnak nevezi a történeti szakirodalom." A szovjetizálás a politikai életben a többpártrendszerről a bolsevik típusú egypártrendszerre való áttérést jelentette, a gazdaság területén pedig a magántulajdon és a piacgazdaság felszámolása, valamint az állami és a szövetkezeti tulajdonon alapuló tervgazdasági rendszer kiépítése volt a cél, hiszen akommunista párt ideológiájával nem fért össze, hogy széles társadalmi csoportok kezében termelő típusú magántulajdon maradjon." A második világháború után a több hullámban végbemenő államosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulajdonába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hivatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szerveZettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság, a munkanélküliség stb. A kommunista ideológia tehát ezt egy modernizációs folyamatként igyekezett propagálni a lakosság felé. Az ígéret úgy szólt, hogy a szovjet modell átvételével a térség elmaradott agrár-, illetve agráripari országai rövid időn belül fejlett ipari országokká válnak. Valójában a Szovjetunió a katonai-biztonsági és nagyhatalmi érdekeinek megfelelően egy olyan jól ellenőrizhető blokkot igyekezett kialakítani, amely egyrészt függetlenedik a kapitalista Nyugattól, tehát önellátó lesz, másrészt jelentős nehézipari, hadiipari bázissal rendelke zik. Mindkét törekvésben jelentős szerepet játszott egy újabb háborús konfliktusra való felkészülés." Norman M. Naimark: The Sovietization of Eastern Europe, 1944-1953. In: Melvyn P. Leffler-Odd Arne Westad (Eds.): The Cambridge History of the Cold War. I. Origins. Cambridge-New York 2010. 175-197.; Edward Arfon Rees: Introduction. The Sovietization of Eastern Europe. In: Balazs Apor-Peter Apor-E A. Rees (Eds.): The Sovietization of Eastern Europe: New Perspectives on the Postwar Period. Washington DC 2008. 1-28. » Azitthoni történészviták elsősorban a szovjetizálás kezdőpontjának meghatározásáról folytak, arra kevesebb figyelem irányult, hogy egy-egy alrendszeren belül meddig tartott, s lezárult-e egyáltalán ez a folyamat. Az eltérő álláspontok áttekintésére lásd: Békés Csaba: Bevezető. A magyar külpolitika fö vonäsai, 1945-1991. In: Horväth Sändor-Kecsk&s D. Gusztäv-Mitrovits Miklös (Szerk.): Magyarorszäg külkapcsolatai (1945-1990). Bp. 2021. 11-52. Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Bp. 1993. 140-159.; Kalmar Melinda: Történelmi galaxisok vonzásában. Magyarország és a szovjetrendszer 1945-1990. Bp. 2014. 42-53.
