Seite 16 [16]
OCR
Történeti bevezető e 15 Vu Az összes igénybevett terület Jugoszlávia 1945. VIII. 23. 45 4196-a német tulajdon volt. Neon a8 A vagyonuktól J re 1945. IX. 3. 100 megfosztott birtokosokat Megszállási Lm gs ore lakhelyükről is elűzték. Zónája Forrás: Nigel Swain-Zsuzsanna Varga: Postwar land reforms in comparative perspective. Öt Kontinens. Az Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék Tudományos Közleményei 11. (2013) 1. 141-158. Összességében a kelet-közép-európai térségben 20 millió hektár földet sajátítottak ki, amiből 12 millió hektárt osztottak szét 3 millió parasztcsalád között." Habár az újonnan létrejött gazdaságok többsége nem volt életképes méretű, mégis a társadalompszichológiai hatás miatt a földreformnak óriási jelentősége volt. A földtulajdonhoz jutott rétegek olyan történelmi igazságtételként fogták fel a földosztást, amely esélyt teremtett arra, hogy tulajdonossá, önálló gazdálkodóvá váljanak. A magántulajdonosi tudat óriási erőket szabadított fel bennük, így a háború utáni kormányzatok a parasztságra tudták hárítani a mezőgazdaság újjáépítésének terheit. Az 1945-1948 kôzôtti időszakban a tőkegondok és az eszközhiány közepette a parasztgazdaságok - régiek és újak egyaránt - a családi, fogyasztási szükségleteik korlátozásával biztosították a termelés megindításához szükséges feltételeket. Ennek eredményét mutatta a mezőgazdasági termelés gyors regenerälödäsa.'‘ A háború utáni üzemi struktúra domináns szereplőivé tehát az egyénileg gazdálkodó parasztok váltak. Számukra a szövetkezés gondolata nem volt idegen, hiszen a század első felében mindenütt a térségben létrejöttek fogyasztási, értékesítési, illetve hitelszövetkezetek. Ezek kiegészültek újakkal a földreformok után, de a termelési típusú szövetkezés nem vált jellemzővé. Mindössze Bulgáriában és Jugoszláviában találunk erre példákat." 5 Erik Mathijs: An historical overview of Central and Eastern European land reform. In: Johan FransMaria Swinnen (Ed.): Political Economy of Agrarian Reform in Central and Eastern Europe. Abingdon, Oxon-New York 1997. 33-54. Uo. 52-54. v Bulgaridban mar 1944 őszén működött 579 termelőszövetkezet. Jugoszláviában 1945-ben jöttek létre a kisajátított birtokokon a háborús veteránok szövetkezetei, 1946 végére már megközelítette az ötszázat a különböző típusú szövetkezetek száma. Karl-Eugen Wüdekin: The Early Postwar Period in Eastern Europe. In: Karl-Eugen Wüdekin: Agrarian Policies in Communist Europe. A Critical Introduction. The Hague-London 1982. (Studies in East European and Soviet Russian agrarian policy 1.) 31-34.
