Seite 16 [16]
Történeti bevezető e 15
Vu Az összes igénybevett terület
Jugoszlávia 1945. VIII. 23. 45 4196-a német tulajdon volt.
Neon a8 A vagyonuktól
J re 1945. IX. 3. 100 megfosztott birtokosokat
Megszállási Lm gs
ore lakhelyükről is elűzték.
Zónája
Forrás: Nigel Swain-Zsuzsanna Varga: Postwar land reforms in
comparative perspective. Öt Kontinens. Az Új- és Jelenkori Egyetemes
Történeti Tanszék Tudományos Közleményei 11. (2013) 1. 141-158.
Összességében a kelet-közép-európai térségben 20 millió hektár földet sa¬
játítottak ki, amiből 12 millió hektárt osztottak szét 3 millió parasztcsalád
között." Habár az újonnan létrejött gazdaságok többsége nem volt életképes
méretű, mégis a társadalompszichológiai hatás miatt a földreformnak óriási
jelentősége volt. A földtulajdonhoz jutott rétegek olyan történelmi igazság¬
tételként fogták fel a földosztást, amely esélyt teremtett arra, hogy tulajdo¬
nossá, önálló gazdálkodóvá váljanak. A magántulajdonosi tudat óriási erő¬
ket szabadított fel bennük, így a háború utáni kormányzatok a parasztságra
tudták hárítani a mezőgazdaság újjáépítésének terheit. Az 1945-1948 kôzôtti
időszakban a tőkegondok és az eszközhiány közepette a parasztgazdaságok
- régiek és újak egyaránt - a családi, fogyasztási szükségleteik korlátozásával
biztosították a termelés megindításához szükséges feltételeket. Ennek ered¬
ményét mutatta a mezőgazdasági termelés gyors regenerälödäsa.'‘
A háború utáni üzemi struktúra domináns szereplőivé tehát az egyéni¬
leg gazdálkodó parasztok váltak. Számukra a szövetkezés gondolata nem
volt idegen, hiszen a század első felében mindenütt a térségben létrejöttek
fogyasztási, értékesítési, illetve hitelszövetkezetek. Ezek kiegészültek újakkal
a földreformok után, de a termelési típusú szövetkezés nem vált jellemzővé.
Mindössze Bulgáriában és Jugoszláviában találunk erre példákat."
5 Erik Mathijs: An historical overview of Central and Eastern European land reform. In: Johan Frans¬
Maria Swinnen (Ed.): Political Economy of Agrarian Reform in Central and Eastern Europe. Abing¬
don, Oxon-New York 1997. 33-54.
Uo. 52-54.
v Bulgaridban mar 1944 őszén működött 579 termelőszövetkezet. Jugoszláviában 1945-ben jöttek létre
a kisajátított birtokokon a háborús veteránok szövetkezetei, 1946 végére már megközelítette az öt¬
százat a különböző típusú szövetkezetek száma. Karl-Eugen Wüdekin: The Early Postwar Period in
Eastern Europe. In: Karl-Eugen Wüdekin: Agrarian Policies in Communist Europe. A Critical Int¬
roduction. The Hague-London 1982. (Studies in East European and Soviet Russian agrarian policy
1.) 31-34.